Archive for » november, 2009 «

VKF. XXX. – Mexikói esküvői aprósütemény

Mexiko_eskuvo_suti

Íme eljött egy újabb VKF forduló, méghozzá a harmincadik. ChefViki hirdette ki és konyhában készült gasztroajándékokat vár a bloggerektől.

Ezúttal kapóra is jött egy új aprósütemény recept, amit a héten teszteltem. Életemben ennyien még nem követeltek receptet, amint megkóstolták. Én nem tudok sem állástfoglalni, sem magyarázatot adni az elsöprő siker okára minekután ritkán eszem a sütijeimből, inkább az alkotásukkal örvendeztetem meg magam, na és fogyasztóit – mindenesetre örülök, hogy a hosszan tartó konyhai ’hallgatásom’ utáni debütálás ilyen jól sikerült!

A sütik tésztájába narancslé és –héj került, némi darált dió és a kihagyhatatlan vanília. Ennek eredménye a konyhánkban tolongó türelmetlen családtagok felbukkanása volt, mert a galád kis gombócok már sülés közben is igazi karácsony-illatot árasztottak magukból.

A recept nevének származásáról nem sokat szólhatok, szerencsére nem kizárólag esküvőkre készítik, különben igen ritkán kerülne az asztalra.

Ezt a receptet édesanyám két szenzációs kolléganőjének Erikának és Évinek ajánlom, akiket imádok, mert remek Csajok és szuper meglepetésbulikat szerveznek.

Mexikói esküvői aprósütemény (kb. 3 tucathoz)

25 dkg puha vaj

10 dkg cukor

½ tk vaníliaőrlemény

2 narancs reszelt héja és leve (5 ek narancslevet írt, de nálam az egészet felvette a tészta)

2 tojássárga

12 dkg dió, darálva (bármilyen olajos maggal felcserélhető)

45 dkg liszt, átszitálva

csipetnyi só

1 tk szódabikarbóna

2 tk sütőpor

porcukor, a forgatáshoz

A vajat a cukorral habosra keverem, hozzáadom a vaníliát, a narancs héját és levét, végül a tojássárgát és a diót. A lisztet átszitálom, összekeverem a sóval, a szódabikarbónával és a sütőporral, majd három részletben adagolom a vajas alaphoz. A készre gyúrt, sima tésztát 30 percet pihentetem a hűtőben.

Két sütőlapra sütőpapírt fektetek és kis diónyi gömböket formázok a tésztából. Közben előmelegítem a sütőt 180 fokra (160-ra hőlégkeveréssel) és nagyjából 12-14 perc alatt világosra sütöm őket. Azonnal porcukorba forgatom és rácson hűtöm ki. Fémdobozban napokig eláll, de szerintem ez nem fog megtörténni.

Forrás: Williams-Sonoma: Hétköznapi ünnepek (Geopen Könyvkiadó, 2005)

Lazacos-áfonyás-kuszkuszos csomagok

kuszkusz_lazac

Na ez még nem az a csomag, amit remélhetőleg jövő hét végén hoz egy piros ruhás ember. Még a Tefalos projekt részeként készült – nagy előnye, hogy együtt készül minden, az összedobása kb. 10 perc, utána a gép párol helyettünk. Gyors vacsorának kitűnő!

Pároló hiányában sütőben is sülhet, ekkor azonban a kuszkuszt érdemes előre elkészíteni (leforrázni) hogy rendesen megpuhuljon.

Lazacos-áfonyás-kuszkuszos csomagok (2 főre)

2 db vadlazacfilé

100 g kuszkusz

egy marék aszalt áfonya

1 marék sózatlan, pucolt pisztácia, felezve/negyedelve

1 kk fahéj

egy bő csipet szegfűbors

egy darabka vaj

1 narancs héja és leve

sütőpapír

Két nagyobb darab (kb. 35x35cm) sütőpapírt vágtam és kikészítettem a konyhapultra.

A lazacdarabokat sóztam, borsoztam.

A kuszkuszt egy szűrőbe tettem és forró vízzel átmostam. Egy tálban összekevertem az áfonyával, a pisztáciával, a fűszerekkel és némi sóval. Igazságosan elosztottam a két sütőpapíron és a tetejére ültettem egy-egy lazacdarabot.

Ráreszeltem a narancs héját, ráfacsartam a levét is, és megkoronáztam őket egy-egy evőkanálnyi vajjal. Csinos kis csomagocskákat hajtogattam a papírból – a technika mindegy, lényeg, hogy jól zárjon.

A párolóba vizet tettem, a nagy kosárba helyeztem a csomagokat, letakartam és 30 percig pároltam. Ezalatt a kuszkusz és a hal is pont tökéletesen megpuhult.

Az ötletet a GoodFood decemberi számából merítettem.

Gyors brokkolileves napraforgómaggal

brokkolileves

Nálam abból lehet észrevenni, hogy eljött a fázós időszak, hogy egyre több levest főzök. De gondolom ezzel más is így van, nem?

Előkerülnek a hagyományos húslevesek, gulyások, de egyre nagyobb tért nyernek a gyors zöldséglevesek, krémlevesek. Mivel a modoros blog óta tudjuk, hogy egy igazi gasztroblogger nem alhat nyugodtan, ha nincs kellő mennyiségű alaplé a mélyhűtőben – persze én is feltöltöttem a készleteket.

Jelen brokkolileves tényleg félóra alatt kész van, és kivételesen nem használtam kedvenc merülőmixer barátomat, hanem az aprítóban szinte “morzsásra” tört brokkolit csak éppen átforraltam a levesben.

Brokkolileves

1 kisebb fej brokkoli

1 fej hagyma

3-4 gerezd fokhagym

1 nagy marék hámozott napraforgómag, enyhén megpirítva

2 ek olívaolaj

1 ek liszt

1 liter alaplé

2 dl tejszín

só, bors

A megpirított magot és a hagymákat aprítógépbe téve pürésítettem. Az olívaolajat megmelegítettem, majd a hagymás krémet átpirítottam rajta. Mikor már erősen illatozott, megszórtam a liszttel, jól elkevertem benne és felöntöttem az alaplével.

Félórát kislángon főztem. Közben a brokkolit rózsáira szedtem, lemostam, majd az aprítóval ezt is  “morzsásra” daráltam. Beleszórtam az alaplébe és még 15 percet adatm neki. A végén sóztam, borsoztam és a tejszínnel még egyszer felforraltam.

Innen ötleteltem.

Mince pie – nyakunkon a karácsony!

mince_pie

Hétfőn még futottam egy kört Jézuska-ügyben és persze a Culinárist is útba ejtettem. És szerintetetek mit tesz egy igazi anglomán gasztroblogger, mikor üveges ‘mincemeat’-et lát a polcon? Átgondolja, mennyire el van úszva mindennel, mennyire nem lesz ideje még egy plusz édességgel bíbelődni, aztán naná, hogy bepakolja a kosarába….

De mi is ez a ‘mincemeat’? Egy tipikus angol karácsonyi édesség, a ‘mince pie’ alapja. Elég sok félreértésre ad okot, mert nevével ellentétben egyáltalán nincs benne darált hús, sőt nem is sós, hanem kifejezetten édes.

Maga a  “mincemeat” tulajdonképpen egy szárított gyümölcsökből és kandírozott citrushéjakból álló keveréket takar. Gyakran reszelt alma is kerül bele, emellett némi cukor, meg valamilyen erősebb szesz – pl. rum vagy brandy. És az alapanyag, ami nekem eddig mindig elvette a kedvemet az elkészítésétől: a marhafaggyú.

Ez valószínűleg még a hagyományos, régi töltelék maradványa, ugyanis azt tényleg marhahússal készítették. AZ étel gyökerei minden bizonnyal a középkori gazdagon fűszerezett és édeskés húsokig nyúlnak vissza.

Hogy mióta marad ki a hús a sütiből, az nem teljesen egyértelmű, Nagy-Britannia némely részén – pl. a bárányairól híres Cumbriában – még néhány évtizede is bárányhússal dúsították a tölteléket.

Mindenesetre az én üvegcsémben szerencsére csak vegetáriánus marhafaggyú volt (höhö, még leírni is vicces), ami tulajdonképpen pálma és napraforgóolaj illetve rizsliszt keveréke.

Az angol karácsonyról szóló részletes beszámolóm a GasztroTipp-en olvasható

Vaníliakrémes mince pie (gyümölcsös kosárka) 12 db

egy tekercs Tante Fanny leveles tészta

a vaníliakrémhez:

3 tojássárgája

2,5 dl tej

2 ek nádcukor

1 nagy ek étkezési keményítő

vanília

6 ek őrölt mandula

fél üveg mincemeat

szeletelt mandula

porcukor

Egy muffinsütő mélyedéset vékonyan kiolajoztam és előmelegítettem a sütőt 220ºC-ra.

A tejet kicsit megmelegítettem, a tojást a cukorral kikevertem. A meleg tejet óvatosan a tojáshoz öntöttem, majd gőz fölé rakva melegíteni kezdtem. Útközben belekevertem a vaníliát és a keményítőt, majd sűrű krémmé főztem. Kis hűlés után belekevertem a mandulát.

A leveles tésztából a muffintepsi mélyedéseinél  kicsivel nagyobb köröket (8 cm) szaggattam és a formába nyomogattam.

Mindegyik formába egy evőkanál vaníliakrémet tettem, majd erre ment olyan 1 teáskanálnyi gyümölcspüré. A tetejét szeletelt mandulával szórtam meg és mehetett is a forró sütőbe, ahol olyan 15 perc alatt gyönyörűre sült.

Tálalás előtt még porcukrot is szitáltam rá – elvégre karácsony van. Édesszájú férjekkel rendelkező háziasszonyoknak a dupla adag ajánlott ;-)

Ezzel kívánnék boldog karácsonyt mindenkinek és a nagy rohanásban idegkisimítóként hallgassátok meg – stílusosan – Sir Elton Johnt 1972-ből!!!! Jó készülődést mindenkinek!

recept: GoodFood 2008/december

story:  Laura Mason and Catherine Brown: The Taste of Britain

Egy bagelt legyen szíves – gőzölve, nem főzve

bagel

Bevallom sokáig nem tudtam mi fán terem a bagel és mi ez a nagy hajcihő körülötte. Csak néztem az ínycsiklandozó képeket és próbáltam valami ízt társítani hozzá.

Mondjuk tény, hogy hamarabb elcsábulok egy friss péksüteményre, mint bármilyen habos-babos édességre. Pákosztos Millie a piknikes  GBT-n és Andrea a Segítsüti átadáson aztán végképp meggyőzött arról, hogy ezt nekem is ki kell próbálnom.

A gőzgombóc elkészítése közben aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha a forró vízben való úsztatás helyett – ami a recept nekem legmacerásabbnak tűnő része – inkább kicsit meggőzölném a tésztát. Lehet, hogy most néhányan a fejükhöz kapnak és egyesek forognak a sírjukban, de szerintem az eredmény tökéletes lett. Az összehasonlítás kedvéért azért három darabot a hagyományos eljárással készítettem el – és bevallom semmi különbséget nem észleltem.

Mivel Millie annak idején felhívta a figyelmemet a sikér használatára és a recept is kifejezetten “strong” kenyérlisztet írt elő, persze beszereztem egy zacskóval és az is került bele. Megjegyzem a dagasztógépem még sosem gyúrt ennyire gyönyörű, fényes, ruganyos tésztát!

Bagel

500 g finomliszt

7g élesztő

10 g só

250 ml langyos víz

20 g cukor

50 ml olívaolaj (vagy más semleges ízű növényi olaj)

1 nagy kanál sikér

A lisztet egy tálba mértem és hozzáadtam a sót, cukrot, szárazélesztőt és a sikért. A vizet és az olajat a dagasztógép táljába öntöttem, bekapcsoltam a gépet és a lisztes keveréket apránként a folyadékhoz kanalaztam.

Ez a módszer az én gépemnél jól működik, de mindenki dagasszon a saját érzése, megszokása szerint nyugodtan.

A tésztát egy darab folpackkal letakartam és meleg helyen a duplájára kelesztettem.

Ezután átgyúrtam és 12 egyenlő darabra osztottam. Mindegyikből egy hosszúkás, kb. 25 cm hosszú rudat sodortam és a két végét összeragasztottam. Konyharuhával letakarva ismét kelni hagytam egy jó félórát.

A pároló aljába vizet töltöttem és a tetején lévő tálcát kiolajoztam. Bekapcsoltam a gépet, és 5 percet hagytam üresen működni, hogy jó párás legyen. Közben a sütőt is bekapcsoltam 200 ºC-ra és előkészítettem két nagy tepsit, sütőpapírral felvértezve.

A megkelt tésztát hármasával a pároló tálcájára helyeztem és olyan 5-6 percig gőzöltem.

A félig főtt karikákat a tepsibe sorakoztattam, a felvert tojással lekentem és szezámmaggal megszórtam.

A forró sütőben olyan 15 perc alatt gyönyörű aranybarnára sültek.

Este 11-kor, True Blood közben, némi Philadelphiával, prosciuttoval és aszalt paradicsommal – egyszerűen fenséges volt!

Forrás: River Cottage Handbook No. 2 – Bread

Egy bagelt legyen szíves – gőzölve, nem főzve

bagel2

Bevallom sokáig nem tudtam mi fán terem a bagel és mi ez a nagy hajcihő körülötte. Csak néztem az ínycsiklandozó képeket és próbáltam valami ízt társítani hozzá.

Mondjuk tény, hogy hamarabb elcsábulok egy friss péksüteményre, mint bármilyen habos-babos édességre. Pákosztos Millie a piknikes  GBT-n és Andrea a Segítsüti átadáson aztán végképp meggyőzött arról, hogy ezt nekem is ki kell próbálnom.

gőzgombóc elkészítése közben aztán eszembe jutott, hogy mi lenne, ha a forró vízben való úsztatás helyett – ami a recept nekem legmacerásabbnak tűnő része – inkább kicsit meggőzölném a tésztát. Lehet, hogy most néhányan a fejükhöz kapnak és egyesek forognak a sírjukban, de szerintem az eredmény tökéletes lett. Az összehasonlítás kedvéért azért három darabot a hagyományos eljárással készítettem el – és bevallom semmi különbséget nem észleltem.

Mivel Millie annak idején felhívta a figyelmemet a sikér használatára és a recept is kifejezetten “strong” kenyérlisztet írt elő, persze beszereztem egy zacskóval és az is került bele. Megjegyzem a dagasztógépem még sosem gyúrt ennyire gyönyörű, fényes, ruganyos tésztát!

Bagel

500 g finomliszt

7g élesztő

10 g só

250 ml langyos víz

20 g cukor

50 ml olívaolaj (vagy más semleges ízű növényi olaj)

1 nagy kanál sikér

A lisztet egy tálba mértem és hozzáadtam a sót, cukrot, szárazélesztőt és a sikért. A vizet és az olajat a dagasztógép táljába öntöttem, bekapcsoltam a gépet és a lisztes keveréket apránként a folyadékhoz kanalaztam.

Ez a módszer az én gépemnél jól működik, de mindenki dagasszon a saját érzése, megszokása szerint nyugodtan.

A tésztát egy darab folpackkal letakartam és meleg helyen a duplájára kelesztettem.

Ezután átgyúrtam és 12 egyenlő darabra osztottam. Mindegyikből egy hosszúkás, kb. 25 cm hosszú rudat sodortam és a két végét összeragasztottam. Konyharuhával letakarva ismét kelni hagytam egy jó félórát.

A pároló aljába vizet töltöttem és a tetején lévő tálcát kiolajoztam. Bekapcsoltam a gépet, és 5 percet hagytam üresen működni, hogy jó párás legyen. Közben a sütőt is bekapcsoltam 200 ºC-ra és előkészítettem két nagy tepsit, sütőpapírral felvértezve.

A megkelt tésztát hármasával a pároló tálcájára helyeztem és olyan 5-6 percig gőzöltem.

A félig főtt karikákat a tepsibe sorakoztattam, a felvert tojással lekentem és szezámmaggal megszórtam.

A forró sütőben olyan 15 perc alatt gyönyörű aranybarnára sültek.

Este 11-kor, True Blood közben, némi Philadelphiával, prosciuttoval és aszalt paradicsommal – egyszerűen fenséges volt!

Forrás: River Cottage Handbook No. 2 – Bread

Milyen a finom főzelék?

finomfozelek1

Úgylátszik Flat-Cattel megint egyszerre csattogott az agyunk kereke, mert pont aznap, amikor meghirdette a retrománia mozgalmat, az én konyhámban is egy igazi menzaklasszikus készült. A közétkeztetés karmaiból eleddig szerencsésen kimenekített gyermekeim néztek is nagy szemekkel, hogy mi a csuda az a finomfőzelék, és értik ők, hogy szerintem finom, na de mi a neve….?!

A dolog apropója a nagy adag paszternák volt, ami a konyhámba érkezett. Valamilyen szerencsés véletlenből kifolyólag a helyi piacon több néni is fantáziát lát ebben a nagyszerű zöldségben, úgyhogy egyre több asztalon bukkan fel (a csicsóka és a birsalma mellett) – én meg persze lelkesen vásárolom.

A felkockázott zöldségeket próbaképpen a Tefal párolómban készítettem el, s utána csak összeforraltam a keményítővel és liszttel elkevert folyadékkal. Feltétként snidlinges kukoricapehelybe forgatott csirkemellcsíkok kerültek mellé. Szerintem méltó volt a nevéhez!

Finomfőzelék

300 g mirelit zöldborsó

300 g paszternák

300 g sárgarépa

6 dl tej

2 dl alaplé

3 ek keményítő

3 ek liszt

egy nagy csokor petrezselyem

só, bors

A répát és a paszternákot megpucoltam, majd kis kockákra vagdostam fel.

A kétféle zöldséget a párolókosarakba szórtam, a gép aljába vizet töltöttem és 35 percre állítottam. 15 perc elteltével a borsót is hozzáöntöttem.

Mikor a kütyü diszkrét csipogással jelezte a zöldségek elkészültét, kimértem a tejet és az alaplevet, majd a keményítő-liszt keveréket alaposan eldolgoztam benne. Szerencsére a gépecske annyira okos, hogy addig szépen melegen tartja nekem a zöldségeket, de nem főzi tovább.

Szóval mikor ezzel megvoltam, a zöldségeket egy nagyobb lábasba öntöttem, hozzákerült a behabart folyadék s némi só és bors is. Így főztem néhány percig, amíg elérte a kellő sűrűséget. Ekkor egy jó nagy csokor felszecskázott petrezselyemmel koronáztam meg a művet és a csirkemellcsíkokkal tálaltam.

A Tefal és az Essence Főzőiskola támogatásával