Archive for » február, 2010 «

Olyat kaptam, nyulat fogtam….

zoldseges_nyul_II

Még múlt héten keresett meg egy kedves hölgy, hogy szívesen adnának egy adag nyúlhúst kipróbálásra. Bevallom, nagyon megörültem, hiszen gyermekkoromban rendszeresen vágtak a nagyszüleim nyulat és sokszor került hétvégenként asztalra. (Sőt egyszer egy nyúlfarkat el is kuncsorogtam nagyapámtól – csak éppen kicsontozni felejtette el…. Egy idő múlva igen büdös volt a szobámban :-)  )

Emlékszem a tesóm is rendszerint vadas nyulat rendelt a szülinapjára (persze tizenévesen az egész éjszakai bulizás után aztán volt, hogy nem evett az ünnepi ebédből, emlékszel, Tücs???) amit persze édesanyám istenien készített.

Egy ideje sajnos már nem jutottunk nyúlhúshoz – valahogy eszembe sem jutott, hogy bizonyára azt is lehet venni jobb henteseknél – így nagyon megörültem a lehetőségnek.

És előttem volt a nagy próbatéttel: olyan formában elkészíteni, hogy Férj is megegye – eddig ugyanis mereven elzárkózott a nyúlhús fogyasztása elől. Pedig – és lehet, hogy ezzel nem leszek túl népszerű – szerintem a nyúlhús kifejezetten finom. A csirkével ellentétben sokkal zamatosabb, szaftosabb és mint az a Gasztrabbit honlapon olvashatjuk, fehérjében gazdag és egészséges is.

Az egész nyúl darabolásánál jól jöttek a Csillagánizs Főzőiskola húsos estjénél tanultak (ott is szétbontottunk egy egészet) és végül az összes darab egy zöldséges, mustáros egytálételbe került. Az elején az összes húsdarabot jó alaposan átpirítottam, majd a zöldségekkel együtt a sütőben puhára pároltam – így nagyon klassz, szaftos maradt. És az uram is megette :-)

zoldseges_nyul_I1

Zöldséges, mustáros nyúl

1 egész nyúl

liszt

4-5 ek olaj

2 nagy póréhagyma

1 szál szárzeller, szeletelve

4 nagyobbacska sárgarépa, felkarikázva

3 gerezd fokhagyma, apróra vágva

só, bors

kakukkfű

rozmaring

1 szegfűszeg

2 ek zsálya

2 ek koriander mag

2,5 dl száraz fehérbor (nálam Szabó Gyula bácsi hegyaljai Furmintja)

5 dl alaplé

1-2 evőkanál Dijoni mustár

1 nagy köteg friss petrezselyem, apróra vágva

A nyúldarabokat szárazra törölgettem, sóval borssal megszórtam, majd lisztbe forgattam. Az olaj felét egy serpenyőben megmelegítettem (érdemes olyat használni, amit később a sütőbe is be tudunk tenni) és a húsdarabokat alaposan átpirítottam rajta.

A husit papírtörölközőre szedtem majd félretettem. A maradék olajat a serpenyőbe öntöttem, ment rá a hosszában kettészelt, majd félkarikákra vágott póréhagyma, a fokhagyma és a koriander. Kevergetve pár percig sütöttem, majd hozzáadtam a répát és a zellerszárat is. A zsályát is belekeverve jó alaposan összeforgattam.

A lángot nagyobbra véve hozzáöntöttem a bort, felkapargattam az esetlegesen leragadt darabkákat a serpenyő aljáról és a felére beforraltam a levet.

Végül a nyúldarabokat  és a többi fűszert is beletettem, az alaplével felöntöttem, letakartam és előmelegített (170 ºC) sütőbe toltam.

Nekem valamivel több mint egy óra kellett, hogy jó puha legyen a hús.

Ekkor a tűzhelyen még forraltam egyet (soknak találtam a levet), belekevertem a mustárt, megszórtam a petrezselyemmel és mehetett is az asztalra.

Jó szokásomhoz híven picit előfőzött, majd sütőben ropogósra sütött krumpli ment mellé (mit tegyek, ez az aktuális kedvenc).

Az ötletet innen merítettem.

Egy kis napsütés – görög diós süti Metaxával

gorog_dios_torta

 

Nem tudom a nagyvárosban milyen a hóhelyzet, de itt fent a dombon olyan, mintha egy másik helyen laknék. Az utcák szinte felismerhetetlenek a rengeteg hótól. És olyan puha, kerek, fehér minden.

Parkolni viszont szinte lehetetlen, tegnap az iskola parkolójából (ahonnan semmi havat nem takarítottak el)  úgy ásott ki két lelkes apuka. Ja, akinek hólapát is van a kocsijában….. Úgy könnyű :-)!!

(Ide lehetne olyan péterannásan írni: Önök mit hordanak ilyenkor a kocsijuk csomagtartójában? Hóláncot? Lapátot? Szánkót?)

Ez a jó kis görög sütemény még a  hétvégén készült, dióval, naranccsal és némi Metaxával – hólapátolóknak különösen fontos a kellő mennyiségű ‘vitamin’ bevitele :-)

Görög diós sütemény

200 g dió (175 g durvára darálva – a többi egészben)

2 tojás

125 ml jó minőségű olívaolaj

100 g nádcukor

125 ml görög joghurt

185 g liszt

1 tk sütőpor

egy csipet só

1 tk őrölt szegfűszeg

a sziruphoz:

100 ml méz

1 fahéjrudacska

3 szegfűszeg

1 narancs héja – krumplipucolóval vékonyan lehántva (csak a sárga rész)

50 ml Metaxa

A sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra és sütőpapírral kibéleltem egy 20 cm átmérőjű kacspos tortaformát.

A tojásokat a cukorral habosra kevertem, majd hozzácsorgattam az olívaolajat is. Amikor már szépen összedolgozta a gép, belekanalaztam a joghurtot, majd – a robotgépet kisebb fokozatra állítva – a sütőporral, a sóval és a szegfűszeggel elkevert lisztet is.

Végül a durvára darált dió is belekerült, s jó alaposan összekeveredett a tésztával.

A masszát az előkészített formába öntöttem, kiraktam a félretett, egyben hagyott diódarabokkal és 40-45 percig sütöttem.

Mialatt a süti egy picit meghűlt, elkészítettem a szirupot. A hozzávalókat egy tálba öntöttem és egyet forraltam rajta.

A süteménybe egy fogpiszkálóval(hurkapálcával) lyukakat fúrtam és a szirupot lassan – hogy legyen ideje beszívni – rálocsoltam.

Mézzel és vaníliával kikevert görög joghurttal ettük.