Archive for » március, 2010 «

Bárány Boldizsár a Radnótiban

 

barany_boldizsar

 

Szabó Magdát kicsit megkésve fedeztem fel magamnak, de akkor hetek alatt behoztam a többéves lemaradásomat. És ahogy a gyerekek nőttek, az általa írt mesék is megérkeztek közénk. Először Tündér Lala varázsolt el, ami felnőtt fejjel olvasva is fantasztikus élmény és állítom, simán veri Harry Pottert és társait.

Idén karácsonykor pedig Bárány Boldizsár jött el közénk hangoskönyv képében és hamar belopta magát a szívünkbe. Örültem is, mikor a Radnóti színház oldalán azt olvastam, hogy hamarosan színpadra állítják a mesét. Még jobban örültem, hogy pályázatot hirdettek a gyerekeknek – rajzolják le a mese szereplőit, s az első 50 beküldő jegyeket nyer az előadásra.

Rajzoskedvű kicsilányomat persze nem is kellett noszogatni, már rajzolt is – fönt látható a “mű” – beküldtük, s egy hét múlva hívtak is, hogy a szerencsések között vagyunk, akik megnézhetik a nemsokára színpadra kerülő színdarabot. Végül Bárány Boldizsár torokgyulladása miatt csúszott néhány hetet a dolog, de most vasárnap egy remek délelőttöt töltöttünk a gyerekekkel a Radnóti Színházban. Az előtérben mindjárt egy kiállítás fogadott a beküldött rajzokból, ahol persze nagy örömmel fedezte fel a sajátját – s mosolyogva hallgattuk, ahogy a gyerekek betűzik a “művészek” neveit.

Az előadás is nagyon kedves, színvonalas volt. Szeretem, ha egy gyerekdarab komolyan veszi a kis nézőket, nem gügyög, nem hiszi azt, hogy az ő szemüket ki lehet szúrni valami gagyival. Itt minden rendben volt – a színészek, a jelmezek, s még a dalolászás is átment a léc alatt – bár ebben gyaníthatóan sokat segített a Vodku zenekar által írt zene is.

A nagy macaron-project

 

macaron_I

A karácsonyi GBT után nem hagyott nyugodni ez a macaron dolog. Kóstoltam már egy-két helyen, de őszintén szólva nem tett rám mély benyomást. Aztán jött Piszke az ő mindent elsöprő darabjaival és én is behódoltam ennek a trükkös kis finomságnak. Szemfülesen addig dicsérgettem neki, amíg felajánlotta, hogy a vezetésével lenyomhatnánk egy macaron-sütési szeánszot, ahol is ő kellő szakértelemmel vezetné remegő kezünket.

Az alkalom ki is lett tűzve, s közben csatlakozott Millie kartársnő és Andrea barátnőm is. A férjeket elláttuk kellő mennyiségű pálinkával, a gyerekeket színezőkkel és már indulhatott is a nagy kaland.

Négyféle készült:

egy alapverzió feketeribizlis mascarponéval,

matcha teával színezett – vérnarancs curddel töltve,

céklaporral színezett – citromos-gyömbéres mascarponéval

és kávéval ízesített – csokoládékrémmel töltve.

Külön receptet én nem is írnék, Piszkénél minden megtalálható, különböző postokba szedte össze a tapasztalatokat, úgyhogy igazán könnyű dolgunk volt, csak néhány akadállyal kellett megküzdenünk. Pl.:

  • jó, ha a sütőben van világítás, különben kénytelenek leszünk egymást félrelökdösve elemlápával bevilágítva nézegetni, hogy van-e már talpuk a kis huncutoknak
  • a Bailey’s fogyasztást ajánlatos kontrollálni, különben hajlamos az ember gondolkodás és pihentetés nélkül bevágni a macaronokat a sütőbe (ezért a kávésok kicsit ki is repedeztek, de még így is az volt a legfinomabb szerintem)

macaron_II

Néhány dolog, amiket inkább csak olyan “note to myself” módon szedtem össze:

  • szuperjó volt a mandulaliszt, amit Piszke szerzett be, ráadásul teljesen elfogadható áron (kérem szépen az elérhetőséget, plíííz)
  • a tojásokat előző nap fel kell ütni és a fehérjéket szobahőmérsékleten pihentetni, hogy “öregedjenek”
  • a keverésnél figyelni, hogy ne keverjük túl a masszát, akkor jó, ha – idézet piszkétől – “forró lávaként ömlik”, illetve ha szalagosan csurog le a falapátról
  • a színezőanyag (céklapor. matcha tea, kávé) mindig egy kávéskanálnyi volt (talán a kávésnál több) és ezt a porcukor mennyiségéből vettük el
  • a pihentetés létfontosságú, nálunk most 45 percet vártak sülés előtt – kivéve azt, amit botor módon idejekorán behajítottunk a sütőbe. Dehát hibázni tudni kell :-)
  • a sütőmben  160 fokon sültek 7 percig (alsó-felső sütésen) , majd alsó sütésen 140 fokon további 7 percig – persze folyamatos elemlápás megfigyelés mellett

Mindenképpen megéri szöszmötölni vele, olyan igazi villantós sütemény, nálunk a négy adag pikk-pakk elfogyott – szó sem volt 24 órás pihentetésről. Köszönet mégegyszer Piszkének a türelméért és a szakértelméért, ezennel ki is nevezném őt macaronügyi szellemi vezetőnkké! És persze nagyon jó buli volt ez a férjekkel és gyerekekkel kiegészített házi-főzőiskola.

macaron_III

Category: desszert, Ennivaló  Tags:  Leave a Comment

Gyorsított New York Deli Rye

hagymas_kenyer

Ez a finom kenyérke már szerepelt egy kép hátulján szerényen megbújva  – na ki találja meg?

De volt annyira finom, hogy megérdemeljen egy külön postot. Kicsit több időt kellet volna rászánni, de ezt egy picivel több élesztővel kárpótoltam. Szerintem így is remek volt.

New York Deli Rye

Kezdőtészta 100 g kenyérliszt 110 g rozsliszt 1 tk szárazélesztő 1,5 tk nádcukor 3,7 dl víz

Lisztkeverék

250 g kenyérliszt

100 g rozsliszt

1 tk szárazélesztő

1 kk őrölt köménymag (aki szereti, tehet bele többet)

0,5 ek só

2 ek olaj

egy fej hagyma

A kezdő tésztához valókat lazán összekevertem a dagasztógépem táljában. Egy másik tálba beleöntöttem a maradék hozzávalókat (az olaj és a hagyma kivételével) és összeforgattam.

A ragacsos katyvaszra rákanalaztam a lisztes keveréket és a konyha egyik melegebb helyén hagytam pihenni úgy 2-3 órát.

Közben az olajon aranybarnára pirítottam az apróra vágott hagymát.

Amikor letelt az indítótészta ideje, beüzemeltem a dagasztókart a gépbe, a tésztához adtam a megpirított hagymát és szép fényes, hólyagos tésztát dagasztottam.

Ezután újabb kelesztés következett – olyan 1-1,5 óra – amíg szépen a duplájára kelt.

A tésztából lisztezett felületen két hosszúkás veknit formáztam, sütőpapírra tettem  és konyharuhával letakartam.

A sütőt 230º-ra melegítettem elő egy tepsivel együtt.

Mikor már elég meleg volt, a vekniket a sütőpapírral együtt a forró sütőlapra tettem, a sütőt (belülről) alaposan megspricceltem vízzel, majd a forró, gőzös sütőben sütöttem a kenyereket kb. 30-35 percig.

Az ötletet Pákosztos Macska és smitten kitchen szépséges kenyerei adták.

Édes-savanyú csirkemell – Uncle Ben meg mondjon le

Emlékszem réges-régen mekkora kedvenc volt a címben emlegetett bácsi üveges édes-savanyú mártása. Aztán ahogy a többi műkajáról, erről is “lejöttünk”.

Ezért is örültem meg az aktuális GoodFoodban talált receptnek – ráadásul még a szükséges hozzávalók is mind voltak itthon, csak egy ananászbefőttért kellett a boltba szaladni.

A végeredmény minden várakozásomat felülmúlta – a csirkehús puha, omlós, a tésztakabát könnyű és roppanós, a szószban pedig varázslatosan keverednek az édes, savanyú és csípős ízek.  És az elkészítése sem vesz igénybe egy óránál többet.

Omlós csirkemell édes-savanyú mártással

2 csirkemellfilé, vastagabb csikokra vágva

olaj a sütéshez

140 g liszt

1 tk sütőpor

25 g kukoricaliszt

2 dl hideg szénsavas ásványvíz

a mártáshoz

1 piros, kaliforniai paprika

1 chilli, kimagozva (eredetileg 3, de így is pont eléggé csípős lett)

egy nagy doboz ananászkonzerv

4 csillagánizs

2 ek tamarind paszta

100 g nádcukor

100 ml kínai rizsbor (vagy száraz sherry)

Először a szósznak álltam neki. Ehhez az ananászkonzerv leszűrt levét, a kimagozott, összevágott chillit és a felkockázott kaliforniai paprikát egy lábosba tettem és főzni kezdtem. Úgy 15 perc múlva már megpuhult annyira, hogy a merülőmixerrel krémesre tudtam turmixolni.

Hozzátettem a felkockázott ananászt és a többi ízesítőt és kis lángon addig főztem, amíg viszonylag sűrű, szirupos nem lett – ez olyan 20 perc volt.

Közben elkészítettem a csirkemelleket is. Egy mélyebb serpenyőben olajat melegítettem – kb. 1 cm mély legyen.

A felcsíkozott húsra ráfacsartam a citromlevet és egy kis sóval jól összeforgattam.

A kukoricalisztet egy lapos tányérban odakészítettem.

A sütőporral és egy csipet sóval elkevert lisztet egy mélyebb tányérba tettem és felöntöttem a hideg ásványvízzel.

A csirkedarabokat először a kukoricalisztbe, majd a sűrű tésztába mártogattam és a forró olajban kisütöttem.

Magában is isteni, de egy kis basmati rizzsel teljes értékű főétkezés is lehet belőle.