Archive for » október, 2010 «

Nyársra vele

sutotok_nyars

Elment Péter tököt venni,
elfelejtett pénzzel menni.
Hogy a sült tök? Ennyi s ennyi.
De nem volt mit elővenni.

Elmaradt a sülttök-vétel,
étlen maradt szegény Péter.

Kányádi Sándor

Szerencsére Férj többnyire pénzzel megy a piacra, így ritkán marad éhen a család :-) És ilyenkor ősszel még akkor is mindig vesz sütőtököt, ha éppen a listáról le is maradt. Hálistennek nálunk mindenki szereti a sütőtököt – bár a gyerekek azért inkább az old-school sülttököt favorizálják,  mi szívesen esszük brownie-ként, levesnek, vagy akár szalonnával köretnek is.

Most zsályával és csirkével nyársra húztam – egyszerű, gyors ebéd  és még jól is néz ki.

Sütőtökös csirkenyárs

1 csirkemell, kockára vágva

sütőtök kockák – ezt a felső, nem magos feléből jobb csinálni

zsályalevelek

só, bors

kevés méz

citromlé

A csirkemell kockákat kis citromlével meglocsoltam, sóztam, borsoztam és a zsályalevelekkel és a sütőtökkockákkal váltakozva nyársra húztam. Vékonyan átkentem az egészet pici mézzel és olívaolajban átsütöttem.

Paszternák és Bloggerkonyha

paszternakpure

Feltett szándékom, hogy rehabilitálom ezt a klassz zöldséget, most már egyre több helyen lehet kapni, szerintem egy csomó néni termeszti otthon titokban, csak nem meri kihozni a piacra. Talán ha a kereslet megnő rá, a kínálatot is húzza magával.

De miről is van szó? A paszternák (pasztinák) egy a fehérrépához (petrezselyemgyökérhez) kísértetiesen hasonló gyökérzöldség. S mire akkor ez a nagy felhajtás? Mert míg kívülről valóban egyformának tűnhetnek, az íze és illata teljesen más a kettőnek A paszternáknak konkrétan VAN íze (szerintem a gyökérnek nincs), s méghozzá milyen! Kicsit diós, kicsit édeskés, levesbe mondjuk én éppen ezért kevésbé használnám, hajlamos uralkodni és elnyomni minden mást.

Külsőre a paszternák kicsit sárgásabb, “tömzsibb”, inkább a rövid és dundi kinézet jellemző rá. Fő megkülönböztető jegye a “beeső” levélnövekedés – szemben a fehérrépa csúcsos végével. Szerintem illat alapján is simán meg lehet különböztetni őket – kérdés, ki mennyire akar gyökereket szagolgatni a piacon….

A felhasználási variációk száma pedig végtelen, tulajdonképpen lehet sütni más zöldségekkel,főzni egytálételbekrumplipürébe kevernibundában kisütni de akár sütemény képében is megállja a helyét.

A képen szalonnával és barnított vajjal készült paszternákpüré látható, amit legnagyobb meglepetésemre a kamaszfiam és Férj a legnagyobb lelkesedéssel kanalazott be, holott titkon magamnak szántam :-)

Ha van kedvetek közelebbről is megismerkedni ezzel a remek zöldséggel, gyertek el aKukTanodába november 18-án, ahol együtt elkészítjük a fenti ételt és más őszi zöldségekből is izgalmas ételeket kreálunk.

Ezenkívül vannak még szabad helyek –  Édesemmel gyönyörű cupcake-eket lehet sütni, Gabojszával kolbászokat tölteni, Grenadinnal megismerkedni a zsidó konyhával, vagy KicsiVúval a karácsonyra készülődni.

Amaretti

amaretti

Már a legutóbbi cheesecake-nél tisztán látszott, hogy itt előbb-utóbb házi gyártásba kell fognom. Az Aldiban vételezett amaretti-keksz iszonyú hamar elkopott, úgy kellett rejtegetnem, hogy a tortára maradjon. S mivel Piszkétől a mandulaliszt-szállítmány is megérkezett, már csak a tojássárgákra kellett kitalálni valami célszerű felhasználást (vaníliaszószként végezték).

A receptet végül több helyről gyúrtam össze – nagyon tetszett például Giorgio Locatelli könyvében (Ízek Itáliája) a pihentetés, s valóban néhány óra állás után, ahogy megroppantottam a nyers halmocskák tetejét, gyönyörű repedések lettek, s igazán rusztikusra sültek. És ha minden igaz, legközelebb pár szem igazi keserűmandulát is kapok bele – most pár csepp valódi mandulakivonattal erősítettem az ízét.

Ebből a mennyiségből azért igen szép adag lett – mégsem tartott ki túl sokáig.

Amaretti

4 tojásfehérje

250 g mandulaliszt (vagy nagyon finomra darált mandula)

250 g porcukor

néhány csepp mandulakivonat, vagy néhány keserűmandula (darálva)

egy csipet só

A tojásfehérjéket kemény habbá vertem. Félúton elkezdtem hozzáadagolni a cukrot, s a végén egy fényes, sűrű habot kaptam. Ehhez óvatosan hozzáforgattam a mandulalisztet és a pár csepp mandulakivonatot.

Nyomózsákba töltöttem (egy levágott sarkú zacskó is megteszi) és sütőpapírra pici halmokat nyomtam belőle. Én egészen kicsi, kb. 2 c átmérőjű kekszeket csináltam, de a méret ízlés dolga.

Néhány óra múlva mindegyiknek kicsit megroppantottam a tetejét az ujjammal, és előmelegített sütőbe tolva (180 ºC) kb. 10 perc alatt világosbarnára sütöttem.

Úgy érzem visszatérő vendég lesz nálunk :-)

Category: desszert  Tags: ,  Leave a Comment

Már megint egy zöld süti

matcha_madeleine

‘Matcha madeleine’ – válaszoltam apukám kérdésére, mikor azt tudakolta, mi sül a sütőmben. Kicsit furcsán nézett rám, “szórakozz-mással” tekintettel, de aztán az enyhén ijesztő név és a zöld szín ellenére lelkesen megette a sütiket. Szeretem a bevállalós férfiakat :-)

Madeleine ügyben persze szinte kötelező Proust-ot emlegetni. Én most mégis egy másik kiemelkedő férfiút, David Lebovitz-ot dicsőíteném. A fagyis könyve (The Perfect Scoop) már számtalanszor bizonyított, egyszerűen lehetetlen mellényúlni benne. A honlapja is zseniális – szeretem, hogy elhivatottan, mégis szórakoztatóan tud írni.

A madeleine fő ismérve szerinte a sütés közben megjelenő púp – csakúgy, mint a macaronnál az a bizonyos talpacska. Ennek legegyszerűbb módja némi sütőpor beiktatása, de hogy ne legyen olyan egyszerű az élet, az hű madeleine-hívők szerint ez biza szentségtörés. S hogy akkor mi is a megoldás?

  • a tojásból bizony a lelket is ki kell verni. Ehhez vagy türelem, vagy egy állványos habverő kell, ami szépen magában is elvan.
  • a kivajazott kilisztezett formát hűtsük be sütés előtt, sőt az sem árt, ha maga a massza is eltölt némi időt a hűtőben
  • mikor a tésztát a formába kanalazzuk, nem kell elteríteni a mélyedésekben, ez majd a melegedés hatására magától megoldódik.

Matcha  madeleine (kb. 24 db.)

3 tojás

130 g nádcukor

csipet só

175 g liszt

1 citrom reszelt héja

120 g olvasztott vaj

1 tk matchatea por

A madeleine-forma mélyedéseit olvasztott vajjal átkentem, kiliszteztem, majd a mélyhűtőbe tettem.

A tojásokat a cukorral és a sóval habosra kevertem – kb. 6-8 percig, nagy fokozaton, hogy jó sok levegő kerüljön bele.

A lisztet és a matchát a tojásos keverékhez szitáltam, és óvatosan összeforgattam. A vajba belereszeltem a citromhéjat és ezt is a tésztához adtam.

Az egészet beraktam a hűtőbe pihenni, úgy egy órára.

Előmelegítettem a sütőt 220ºC-ra. A behűtött formába kiskanállal beleadagoltam a tésztát – ez leginkább szemre ment, ki kell tapasztalni, mennyi kell bele.

Olyan 8-9 perc elég is volt nekik a sütőben. Most csak egy kis porcukros szórást kaptak, de legközelebb a citromos mázat is kipróbálom.

Category: desszert  Tags:  Leave a Comment

Briós reggelire

brios

Nem először készült el ez a tészta a Szakácsok Könyvéből. A rengeteg tojásnak, vajnak  és az élesztőnek köszönhetően ellépesztően jó az állaga, laza, levegős, csöppet sem száraz. A családnak egyedül az alacsony cukortartalom miatt volt kifogása – valóban nem az a tipikus kalács jelleg, még nekem is kíván némi lekvárt/mézet magára.

Kugflóf  helyett egyszemélyes papírformákba adagoltam a tésztát (annyira ragadt, hogy formázásra esély sem volt, a hűtéshez meg türelmetlen voltam) és a tetejét nádcukorral szórtam le.

Briós (6 darab)

250 g liszt

6 g friss élesztő (vagy 3 g szárított)

30 g cukor

3 tojás

1 csapott tk só

200 g (sótlan) vaj

A lisztet a dagasztógép táljába szórtam, rámorzsoltam az élesztőt és a cukrot, majd a tojásokat egyesével hozzáütve dagasztani kezdtem. Mikor kezdett elválni az edény falától, hozzáadtam a vajat és a sót és alaposan beledolgoztattam a géppel – ez olyan 10-12 perc volt, ennyi idő alatt vált szép fényessé és kezdett elválni az edény falától.

Letakarva meleg helyen kelni hagytam 2-3 órát.

Lisztezett kézzel öklömnyi darabokat szaggattam a tésztából és a papírformákba helyeztem őket (a tészta állaga miatt szerintem muszáj valamiféle formában sütni), majd még egy szűk órát kelni hagytam. A tetejét sütés előtt leszórtam nádcukorral.

(ha esetleg valaki formázni szeretné, rakja be kicsit pihenni a hűtőbe)

180 ºC-ra előmelegített sütőben olyan 30 perc alatt sült szép aranybarnára.

Recept helyett – könyv-színház-muzsika 5 percben

kép forrása: pestiest.hu

Szeretek élményt adni ajándékba – remélem a köröttem élők is örülnek neki, mikor koncert-, vagy színházjegyet kapnak :-)

Nálunk már a gyerekek is tudják értékelni ezt – s hát valljuk be, egy 5 fős családnak színházba menni azért már komoly összegbe fáj. Mindig nagy fejtörést okoz viszont egy-egy jó darab kiválasztása – főleg gyerek fronton. Kifejezetten idegesít, ha gügyögnek és lebutítják a darabokat. Nem szeretem, ha igénytelen egy színház, szerintem igenis meg kell becsülni a gyerekeket, el kell őket varázsolni, hiszen belőlük lesznek majd a színházbajáró felnőttek.

A Bábszínház Rozi az égen című darabját viszont szívből ajánlom mindenkinek. Tasnádi István és Jeli Viktória darabjában a hatéves Rozi, elveszettnek hitt születésnapja kergetése közben egy lufi segítségével az égre kerül, ahol megismerkedik a csillagjegyekkel, sőt a Fekete lyukig is eljut. A bábok mesések, Tengely Gábor rendezése kellőképpen játékos és bravúros, a történet ötletes és rendkívül jól bánik a humorral is. Gyerekdaraboknál (filmeknél) mindig van egy tendencia, hogy a felőtteket akarják a viccekkel megcélozni (többnyire igen oda nem illő módon) itt ezt szerencsére nagyon jól kikerülték – mégis rég nevettem ennyit színdarabon. S amikor éppen nem, akkor a gyerekeim átszellemült, elvarázsolt arcában gyönyörködtem.

Külön izgalmas, hogy Rozi (az igazi, a szerzőpáros leánykája) a lányom osztálytársa – az ő születésnapi ajándéka volt anno ez a mese. Szerencsére nemrégiben könyv formában, kicsit kibővítve, részletesen is megjelent – Kun Fruzsina bájos rajzaival.

A teljesség igénye nélkül néhány színdarab, zene ami nekünk tetszett:

A padlás (kötelező darab)

A Holdbéli csónakos a Nemzetiben

Bárány Boldizsár a Radnótiban

CD-k

Hangzó Helikon – minden kötete gyönyörűség

Halász Judit opera CD-i (Varázsfuvola és Háry János)

Az álruhás sütőtök

sutotokos_sutemeny

Ez olyan tipikus gyerekkel-kiszúrós recept, mert van benne sütőtök bőven, mégis jó esetben nem vesz észre semmit a gyanútlan gyermek, s lelkesen tömi be a csokoládéval leplezett sütőtökös sütit.

Végre teljes lett a csaj-csapat: már van brownie, van blondie, s most megérkezett a kötelező vörös is – nevezzük talán ‘reddie’-nek – olyan kellemesen narancsos árnyalata van, mint Bree hajának a Született feleségekből.  És az állaga….. na az valami mesés!

Sütőtökös-csokis blondie (vagy inkább reddie :-) )

260 g liszt

fél kk fahéj

1 tk szódabikarbóna

¾ tk só

220 g sótlan! vaj

250 g nádcukor

1 tojás

egy vaníliarúd belseje

400 g sütőtökpüré*

kb. 150 g étcsoki-csepp (nekem egy része isteni karamelles tejcsoki volt)

* az egész sütőtököt megmostam és hosszában félbevágtam. A két fél tököt tepsibe fektettem, némi vajat, egy kanál nádcukrot és kevés fahéjat szórtam rá, majd sütőben puhára sütöttem. A puha sütőtökhúst – az üregben felgyülemlett lével együtt – aprítóban pépesítettem. (ez lényegesen több lesz, mint amennyi a recepthez kell, de elkanalaztuk hamar…)

A sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra. Egy kb. 20×35 centis tepsibe sütőpapírt vágtam.

Egy tálban összekevertem a lisztet, a fahéjat, a szódabikarbónát és a sót.

A vajat és a cukrot krémesre kevertem, beleütöttem a tojást, majd a sütőtökpürét is hozzáadtam. A sima krémhez kanalanként hozzáadagoltam a lisztes keveréket, s végül a csokoládé-cseppeket.

A masszát az előkészített tepsibe öntöttem és 35-40 percig sütöttem.

Martha Stewart receptje