Archive for » június, 2011 «

Tzatziki, uborkagranita és VKF. 43

tzatziki_uborkagranita

A tzatziki évek óta sláger nálunk a grillpartikon, de ez a változat abszolút mértékben viszi a pálmát. Nem tudom megmagyarázni, mi az a momentum, ami tökéletessé teszi, de próbáljátok ki.

A tetejére kerülő uborka-granita magában is megállja a helyét – s bár első hallásra bizarrnak tűnik, hihetetlenül frissitő tud lenni a nagy melegben.

Ráadásul remekül illik a Reni által meghirdetett VKF témájába – Heves jeges – nálunk úgyis a fagyi az egyik favorit. Megpróbáltam felállítani valamiféle rangsort az eddig készített fagylaltjaim között, hát nem volt egyszerű.

Elsöprő sikerrel első helyen végzett a rozés-málnás, ez az egész család abszolút kedvence (még az erősen kiskorú gyerekeim is ezt követelik folyton). Szerintem ez a típus készült el a legtöbbször nálunk.

Tejes kategóriában a vanília a klasszikus kedvenc (megbolondítva némi dulce de lechével), hiszen mindig jól jön – kávéba vagy egy jó csokiöntettel. Ezenkívül a levendulás asóskaramellás hagyott még mély nyomokat.

A főzés nélküli (nálam most ezek állnak legelől) változatokból a meggyes-joghurtos ,  amogyoróvajas és a kókuszos-lime-os a kedvenc.

A sörbeteknél pedig a mentás-citromos és az epres-rebarbarás végzett előkelő helyen, nyomukban a vegán csokifagyival.  Ilyen tejmentes, gyümölcsös dolog rengeteg készül a nyáron, amíg más mindenből pálinkát főz, én mindet fagyivá alakítok – a gyerkőcök legnagyobb örömére.

És akkor lássuk a receptet:

Tzatziki:

1 kg fürtös uborka

1 tk só

1 tk szárított oregano

450 g görög joghurt (a Sparban szoktam venni)

2 gerezd fokhagyma

1 ek muskotályos Tokaji borecet

2 ek olívaolaj

3 ek felaprított friss menta

frissen őrölt bors

Az uborkát meghámoztam és lereszeltem, megszórtam a sóval és az oregánóval, majd 10 percig békén hagytam – ezalatt szépen kiengedte a levét.

A lereszelt uborkát jó alaposan kicsavartam, összekevertem a joghurttal, hozzáadtam az ecetet, az olívát, a fokhagymát és a mentát. Ha kellett még sóztam és borsot is őröltem rá bőven. Jól behűtve kínáltam.

Uborka-granita

25 g nádcukor

100 ml víz

1 ek finmra vágott friss menta

600 g  fürtös uborka

1 ek citromlé

egy csipet só

A cukrot és a vizet egy lábosban tűzre ttem és addig melegítettem, míg a cukor teljesen elolvadt. Hozzáadtam a mentát és 2-3 percig gyöngyözve forraltam.

Az uborkát meghámoztam, (a túl nagynak gondolt magokat kiszedegettem) és egészen apróra reszeltem. Hozzákevertem a mentás-cukros szirupot, a citromlét és a sót. Merülőmixerrel még egyet dolgoztam rajta, mert nem tűnt elég homogénnek (finnyásabbak át is szűrhetik) majd egy jól záródó műanyag edényben a mélyhűtőbe küldtem. Óránként átnyomtam a merülőmixerrel, hogy ne legyen túl jeges.

Az ötlet újfent a remek KitchenAid szakácskönyvből jött

Piña Colada torta

pina_colada_torta

Nagyfiam 17. születésnapjára készült, azt mondta, ha Mojito tortát tudok csinálni, akkor az ő kedvenc koktélját (! :-O) is tortásíthatnám.

smittenkitchen-nél találtam egy klassz alapot hozzá ananásszal és kókusztejjel, ezt sütöttem meg kétszer,  majd egy kókuszos-ananászos főzött krém került a tetejére és és a tészták közé . Kiadós darab lett :-)

Piña Colada torta (22 cm-es formához)

a piskótalaphoz (két ilyet sütöttem):

250 g liszt

1 tk sütőpor

¾ tk szódabikarbóna

½ tk só

110 g vaj

60 g nádcukor

2 ek rum

2 tojás

250 ml kókusztej

3 szelet ananász(konzerv), összeturmixolva, jól lecsöpögtetve

a krémhez

300 ml kókusztej

200 ml ananászlé

4 púpos ek keményítő

3-4 ek nádcukor

100 g vaj

+ néhány szelet ananász(konzerv)

+ ananászlé, rum

+ kókuszreszelék

Sütőpapírral kibéleltem egy 22 centis kapcsos tortaforma belsejét és előmelegítettem a sütőt 180 ºC-ra.

Egy tálban összekutyultam a lisztet, a sütőport,  a szódabikarbónát és a sót.

A vajat és a cukrot habosra vertem, hozzáütöttem a tojásokat, majd adagonként belekevertem a lisztes cuccot és a kókusztejet. Nem kell túlzásba vinni, elég éppenhogy csomómentesre keverni. A végén hozzáöntöttem a rumot és az ananászt is,  az előkészített formába simítottam és 35-40 percig sütöttem.

Majd az egész procedúrát mégegyszer megismételtem.

Miközben a tésztalapok sültek, elkészítettem a krémet. A kókusztejet és az ananászlét összemelegítettem a cukorral és a keményítőt habverővel hozzákeverve sűrű krémet főztem belőle. Mikor kihűlt, a vajjal habosra vertem.

A egyik tésztalapot tálra tettem, kicsit meglocsoltam a rumos ananászlével, megkentem a krém felével, megszórtam némi ananásszal, erre került a másik lap, szintén meglocsolgatva, majd a krém másik fele. A tetejére kicsit megpirított kókuszreszelék került.

Cheescake cheese nélkül

vegan_sajttorta

A gyerekeim már rágták egy ideje a fülemet, hogy ugyan süssek már nekik tejmentes cheesecake-et. Mert ugye mi az nekem, aki tej és tojás nélkül is tud palacsintát sütni ha kell :-)

Ez a feladat azonban kifogott rajtam, a külföldi receptek többsége vagy tofut, vagy tejmentes krémsajtot használ, ami ugye kis hazánkban nem kapható (de ha kapható is lenne, kérdéses, hogy miből van…). És akkor jött Zizi nyerstortája, majd egy másik blogon is belefutottam ebbe a kesudiós krémbe.

Az én változatom ugyan nem teljesen nyers, az alja egy picit megsütött szokásos kekszes-vajas cheesecake-alap, erre került a kesudiós krém, majd a tetejére egy kis zselatinnal megtámogatott (biztos-ami-biztos alapon) málnavelő.

Azthiszem megvan az új nyári kedvenc. Elronthatatlan, szinte sütni sem kell, hideg, és mennnnnnnyei finom!!! Nemcsak a gyerekek, de a felnőttrészleg is lelkesen lapátolta befelé.

Vegán cheesecake (18 centis formához)

az alaphoz:

8 db győri Zabfalatok

2 ek puha vaj/tejmentes biomargarin

a kesukrémhez:

280 g sózatlan, natúr kesudió, beáztatva (2-3 óra)

½ bögre méz

½ bögre kókuszolaj

½ bögre frissen facsart citromlé

egy vaníliarúd kikapart magja

½ tk só

a tetejére

kb. 250 g málna

némi méz

2 tk zselatin/agar-agar

Az alaphoz a kekszeket a puha margarinnal aprítógépben ledaráltam, majd a sütőpapírral kibélelt kapcsos formába nyomkodtam (elég csak az aljára egy kör alakú papír). 180 ºC-on, 10 percig sütöttem.

A krémhez leszűrtem a kesudiót és egy erős aprítógépbe szórtam. bekapcsoltam a gépet és hagytam hogy dolgozzon. Mikor már krémesedni kezdett, lassan hozzácsorgattam a mézet és a citromlevet, majd a végén kókuszolajat és a vaníliát is. Egy fehér, egészen picikét darabos, isteni finom krém lett a végeredmény.

A málnát leturmixoltam a mézzel és összekevertem a zselatinnal. Kicsit megmelegítettem – forralni nem szabad – majd a tűzről félre húzva hűlni hagytam.

A kekszalapra simítottam a kesus krémet, annak a tetejére a málnásat, és olyan 2-3 órára a mélyhűtőbe ültettem. Tálalás előtt olyan 10 perccel érdemes kivenni, hogy jól lehessen szeletelni.

Sültbab sóskával, fetával

sult_bab_soska

Valamelyik nap a facebookon linkelte be vágyakozva Zsófi ezt a receptet, s örültem is, hogy eszembe juttatta, mert már hetek óta figyelt a könyvjelzőim között. Érthetetlen módon iszonyú mennyiségű recept kerül elmentésre, nincs is az évben annyi nap, hogy mindet meg lehessen főzni. De így dupla ajánlással  – David Lebovitz neve nekem amúgy is meggyőző érv – rögtön a lista elejére ugrott.

A sóska persze azért a legtöbbször még mindig mártás formában kerül az asztalunkra (én bundás zsemlével szeretem legjobban) de vinaigrette-ként is megállta a helyét, és ebben a sült-babos egytálételben is remekül harmonizált a sumac és a citrom savasságával és a feta frissességével.

(Változatos sóska-hasznosítási recepteket Flat-Cat oldalán is találtok)

Vegák egytálételként, a húsimádók fokhagymás sült oldalas mellé is hasznosíthatják.

Sóskás sültbab

500 g fehérbab

8-10 újhagyma

2 gerezd fokhagyma

200 g sóskalevél

1/2 tk só

egy fél citrom leve

2 tk sumac

100 g feta sajt

egy nagy csokor friss zöldfűszer – nálam kapor, menta és petrezselyem

a sütéshez:

60 g vaj

60 ml olívaolaj

Első lépésként megfőztem az előző este beáztatott babot. Vigyázat – mivel még át is kell majd sütni, nem érdemes túl puhára főzni, különben szétesik az egész.

A főtt babot leszűrtem és kevés olívával és némi sóval összekevertem.

Az újhagymát kisebb-nagyobb darabokra vágta. A sóskát megmostam, a középső, vastag erét kiszedtem és darabosra tépkedtem. A zöldfűszereket és a fokhagymát felaprítottam.

Az olaj és a vaj felét öntöttvas serpenyőben megforrósítottam és a bab felét (az arány nyilván függ a serpenyő méretétől) átpirítottam rajta. majd ugyanez történt a másik felével. A végén rászórtam az újhagymát, a fokhagymát, a sóskát, a sumacot és a zöldfűszereket is.

Sóval borssal igazítottam az ízén, majd tálalás előtt a fetasajtot rámorzsoltam és némi friss sóska is került rá.

Category: főétel, vega  Tags: , ,  Leave a Comment

Fagylalt – variációk eperre és bodzára

fagylalt_bodza_eper

Mára ugyan kicsit lehűlt e levegő – de nem annyira, hogy ne fogyna nálunk a fagyi. A gép folyamatosan hűtésben van, s az aktuálisan érő gyümölcsökből mindig készül néhány adag finomság. Ízbolygónál leltem rá a zseniális bodzaszörp-eper párosra, rögtön két verzióban is kipróbáltam, egyet görög joghurttal, egyet pedig tejmentesen, némi bazsalikommal megbolondítva. A verseny jelentem döntetlen, fej-fej mellett haladnak a fagyiskehelyben.

Bodzás eperfagylalt

kb. 400 g eper

1,5 – 2 dl bodzaszörp (az enyém inkább szirup volt mint szörp, ezért kevesebb is elég volt)

1 citrom leve

350 g görög joghurt

Az epret leturmixoltam, a többi hozzávalóval összekevertem és ezután már csak a fagyigép tette a dolgát.

Bodzás-bazsalikomos epersörbet

600 g eper

2 dl bodzaszörp

egy nagy marék friss bazsalikomlevél

A menet itt is hasonló, merülőmixer, fagyigép, hűtő. Idén valahogy ezek a főzés nélküli változatok sokkal közelebb állnak hozzám :-D

Bazsalikomos-epres “mineknevezzelek”

bazsalikomos_epertekercs

Újabb konyhai bohóckodás a gyerekek kedvéért. Anno a szedres változat is nagy sikert aratott, most eperből és bazsalikomból készült, s kicsit tán szárazabb lett, de ez senkinek nem szegte kedvét. Tépték, szaggatták, harapták. Hamar elfogyott :-)

Névadásban viszont elhagyott az ihlet – van valakinek valami frappáns ötlete erre a finomságra? Angolszász területeken “fruit-leather” néven fut, de ez az én fülemnek olyan fura.

Bazsalikomos eperbőr (addig is)

600 g eper

100 g nádcukor

fél citrom leve

egy nagy maréknyi bazsalikom

Az összes hozzávalót leturmixoltam, és 10-15 percig rotyogtattam.

Közben egy nagyobb tepsibe sütőpapírt vágtam és vékonyan kiolajoztam.

A sűrű masszát a tespibe öntöttem, egyenletes elterítettem és 80 ºC-on 6-8 órát szárítottam. Akkor jó, ha már nem ragacsos. Ízében a Cserke-féle remek sült eperhez hasonlít leginkább…