Archive for the Category » Uncategorized «

Pancake – amikor a palacsintát is palacsintával esszük 1. rész

kep_iiVégre egy olyan angolszász ünnep, amit szívesen meghonosítanék itthon. Palacsinta-nap. Kell ennél jobb? Kíváncsi vagyok ezt még miért nem karolták fel a palacsintasütőgyártók. Vagy a lisztes cégek. Vagy bárki…

Érdekes módon, már általános iskolában is tanultam erről a napról, de csak néhány évvel ezelőtt állt össsze bennem a kép, hogy tulajdonképpen ez egy nálunk is létező – bár kevésbé hangsúlyos – ünnep megfelelője.

Párhuzamosan a mi húshagyó keddünkkel a briteknél is a farsangi időszak lezárása ez a nap, felkészülés a Húsvétot megelőző 40 napos böjtre. És miért pont palacsinta? Mert ezzel elhasználták az összes megmaradt “bűnös anyagot” – mint a vajat, tojásokat és cukrot.

pancake2És hogy milyen hagyományok kötődnek ehhez a naphoz Angolhonban? Az iskolákban és a kisebb közösségekben ilyenkor palacsinta-versenyt tartanak, amiről persze nekem mindjárt a Palacsintás király és Kökényszemű Katica jutott eszembe (van-e ki e mesét nem ismeri?). Azonban itt nem a mennyiség a lényeg, hanem egy bizonyos távolság minél gyorsabb megtétele – lehetőleg futva – és közben a palacsinta adott számú feldobása – és persze elkapása – a sütőedényben.

A hagyomány eredete még viccesebb – egy Olney-i háziasszony annak idején annyira belefeledkezett a palacsintasütésbe, hogy csak a misére hívó harangszó ébresztette rá kötelességére. Ekkor azonnal futva indult a templomba, kezében a sietség hevében ottmaradt palacsintasütővel. Ebben a városkában egyébként már 1445 óta tartanak ilyen versenyeket.

Na én nem kezdtem el futni palacsintasütés közben – a nagy hóban nehéz is lett volna – viszont a családom legnagyobb örömére ipari mennyiségű palacsintát gyártottam és az egész menüt eköré szerveztem.

Zöldségkrémleves pestos palacsintacsigákkal

Diós-spenótos rakott palacsinta

Görög joghurtos angolszász palacsinta áfonyaöntettel

(és persze sok-sok sima kakaós palacsinta – nálunk az csúszik a legjobban mindenkinek.)

De kezdjük az elején, természetesen a levessel:

Zöldségkrémleves pestos palacsintacsigákkal

1 fej hagyma (újhagyma még jobb, de a hó elvágott a bolttól)

kb. 4 közepes krumpli

1 répa

egy fél paszternák

kb. 5 dl zöldségleves alaplé

2 dl víz

babérlevél

só, bors

2 ek görög joghurt + a tálaláshoz

egy kevés maradék palacsintatészta (kb. 3 palacsintányi)

2 nagy tk pesto (üveges is megteszi, én saját készítésű rukkola-pisztácia pestot használtam, recept itt)

A leveshez kevés olajon megpirítottam az apróra vágott hagymát, rádobtam a felkockázott zöldségeket, felöntöttem a vízzel és az alaplével, beledobtam a babérlevelet, sóztam, borsoztam és magára is hagytam egy darabig.

Amíg a leves békésen fődögélt magában, szánkóztunk egyet megsütöttem a palacsintákat a levesbetéthez. Ehhez a gyermekeim gyanakvó tekintetétől követve belekevertem a pestot a palacsintatésztába, és a kellemesen zöldes árnyalatú tésztát a szokásosnál kicsit szárazabbra sütöttem. (És próbáltam elhárítani a lelkes kakaószórásra irányuló tevékenységeket…) Miután teljesen kihűlt, szorosan feltekertem és visszatértem a leveshez.

Ellenőriztem, hogy megpuhultak-e a zöldségek (kb. 30-35 perc újraforrástól, kislángon) és ha igen, ment bele még 2 ek görög joghurt és már jöhetett is Bamix botmixer barátom – akiről már kéne bővebben is írnom – és néhány másodperc alatt bársonyos pürét varázsolt a levesből.

Tálaláskor még kevés joghurttal díszitettem és a szorosan feltekert palacsintákból vágott csigákkal kínáltam.

Sütőtökös whoopie pie

pumpkin_whoopie_pie

Bocsánat, de annyira cuki az angol neve ennek a sütinek, hogy nem volt szívem átkeresztelni. Bár lehetne “ihaj-csuhaj pite” is, de az elég furcsán hangzana.

Na de mi is ez a vidám kis édesség? Az Amish gyökerekkel rendelkező süti leginkább az amerikai Maine megyére (Stephen King könyveinek állandó helyszíne) jellemző. Két puha, többnyire csokis tésztaréteg, köztük krém, mint egy óriási szenvics.

Ennek a mini-változatával találkoztam többször mostanság külföldi blogokon, szezonálisan sütőtökösre, fűszeresre hangszerelve, Philadelphiás krémmel megtöltve.

Előre szólok, már sülés közben olyan csábító illatok járták be a házat, hogy alig tudtam néhány darabot a töltéshez és a fotózáshoz megmenteni!!

Sütőtökös whoopie pie

3 csésze liszt (2dl/csésze)
1 ek fahéj
1 tk szódabikarbóna
1 tk sütőpor
1 tk őrölt gyömbér
½ tk só
½ tk szerecsendió

¼ tk őrölt szegfűszeg
2 csésze nádcukor
1 csésze olaj
3 csésze sütőtök (ez kb. fél sütőtöknek a megsült húsa)
2 tojás
vanília
.
Egy nagyobb tálban összekevertem a lisztet, a sütőport, a szódabikarbónát és a fűszereket, majd hozzáöntöttem a nedves hozzávalókat is – nem szeretek két tálat koszolni – és alaposan összekevertem. A masszát egy zacskóba töltöttem, a sarkán kis lyukat vágtam, és belülről indulva kb. 5 cm átmérőjű csigákat nyomtam a sütőpapírral bélelt tepsibe. Előmelegített sütőben 180 C°-on 10-12 percig sütöttem, majd hűlni hagytam – és kitartóan csapkodni igyekeztem a lopkodó kezeket.
.
Krém:
2 doboz Philadelphia (125 g/doboz)
110 g sótlan vaj
kb. egy csésze porcukor- az eredeti receptben 450 g szerepel, szerintem ez iszonyú sok
vaníliaőrlemény
.
A néhány megmentett darabot kettesével összeragasztottam a krémmel és ámultam, hogy az élmény még tovább fokozható.