Íme az első recept az elkóborolt báránytól … 3 hónapja érkeztem meg Dubaiba és szinte az első napokban elkezdtem főzni, de sem a durván elsózott krumplipüré, sem a villanytűzhely lapján átmelegített, zöldséggel és sajttal töltött arab kenyér nem sorolható a ”blogravaló” kategóriába. A konyhám felszereltsége még mindig a nullával egyenértékű, de már tudom hol szerezzem be a hiányzó darabokat. Saját megrögzöttségemnek és ragaszkodásomnak köszönhetem csak, hogy a poggyászom harmada kapcsolatban volt a konyhával, úgy mint zöldséghámozó, új fakanalak, Tupperware tárolók, a késeim az élezőjükkel és egy teatojás, amit úgy besuvasztottam a bőröndömbe, hogy csak napokkal később leltem rá. Szakácskönyv is jött velem, bár azóta már itt is oszlopos vásárlója lettem néhány könyvesboltnak.
Nagyon érdekes tapasztalatokat szereztem eddigi ittlétem során a vásárlás tekintetében is. Épp tegnap ecseteltem a szüleimnek, hogy olyan dolgokat nem találok itt, amikről nem is feltételeztem, hogy problémát okozhatnak. Ilyen a sóska (se friss, se mirelit nincs), a savanyú káposzta (veszélyben a karácsonyi töltött káposzta), a kovászolni való uborka (kipróbáltam mással, de nem lett az igazi, hiába érlelődött cca. 45 fokban), a tv paprika (még nem ettem itt lecsót, ez nagyon fájó pont) és a csirkefarhát is ismeretlen fogalom, pedig micsoda húsleveseket főznék belőle. Ugyanakkor kilóra kapni az okrát, frissen áll a polcon a rambután, a licsi. Az alapanyagok bárhonnan érkezhetnek, a paradicsom holland, az alma chilei, a marhahús ausztrál. Úgy kell vadászni a helyi termékeket, például a dinnyét és a papayát Iránból, mert az az “igazi”. Ez eléggé megnehezíti az ember életét, főleg az enyémet, akit érdekel honnan van amit megfőzök. A vizet – természetesen – palackozva vesszük, de fogmosáshoz nyugodtan használható. Én az első napon véletlenül beleittam, de semmi bajom nem lett. Tulajdonképp tisztított, sótalanított tengervíz. A komolyabb gondot a hőfoka jelenti, mert nem folyik hideg víz a csapból, maximum kézmeleg. Talán ha jobban lehűl az idő, majd akkor, de egyelőre mikor öblítés után kiveszem a mosógépből a frissen mosott ruhákat, melegek.
A főzésre visszatérve, mostmár egy ideje én látom el a csapatot ebéddel a hét 3-4 napján. Eddig a jól bevált kedvencek vagy épp a rég nem evett magyaros fogások voltak napirenden, mostantól viszont jön a kísérletezés időszaka. Szerencsére igen befogadó a társaság, nem válogatnak, én pedig nem megyek túl messzire. Azokon a napokon pedig amikor rendelünk, én mindig a szomszédságunkban lévő indiai éttermet preferálom, ugyanis valami elképesztő finom és még annál is fűszeresebb fogásokat kínálnak. Annyit fűznék csupán hozzá, hogy ha eddig nem szerettem volna az indiai ételeket, most biztos a rabjává válnék.
Most pedig jöjjön a recept, ami a GoodFood honlapjáról származik és egycsapásra elbűvölt mindenkit, pedig igen egyszerű és gyors fogás. Sajnálatomra nincs olyan hely, ahol angol GoodFood-ot árulnak, pedig aki ismer tudja, hogy alaposan utánajárok annak, ami érdekel, mégsem jártam sikerrel. Azonban kárpótoltam magam Nigella új, Kitchen című könyvével és GoodFoodból van helyi (Middle East) és ausztrál változat is – nem túl jó egyik sem. Ez a recept igazi szekrényből és hűtőből előkapós alapanyagokat tartalmaz, ami nagyon jól jön egy rohanós napon, s ugyancsak mikor valami finomat szeretnénk enni.
Csicseriborsó spenóttal és paradicsommal (5 kiadós adag)
1 lilahagyma, felaprítva
2 gerezd fokhagyma, apróra vágva
1/2 ujjnyi gyömbér vagy 2 tk őrölt
1 chili, felaprítva
1 1/2 tk kurkuma
2 tk garam masala
2 tk őrölt római kömény
4 paradicsom, felkockázva
2 tk paradicsompüré
2 konzerv csicseriborsó vagy 40 dkg száraz (beáztatva 24 órával előbb)
25 dkg mirelit spenót vagy 4 nagy marék friss
2,5 dl kókusztej
1 ek olaj
só, frissen őrölt bors vagy fehérbors is lehet
1-2 tk nádcukor (ha szükséges, ez függ a paradicsomtól is)
A hagymát és a fokhagymát a felhevített olajon megdinsztelem, közben rádobom a paradicsomot is. Mikor már összeesett, befűszerezem a sóval, borssal, kurkumával, római köménnyel, garam masalával, a chilivel és a gyömbérrel, majd hozzáadom a paradicsompürét. Egy pár percet főzöm együtt az alapot, majd hozzádobom a csicseriborsót és adok nekik újabb pár percet, majd végül itt jön a spenót, ha mirelit. Ha friss, akkor a csicseriborsóval együtt adom az ételhez. Újabb pár percet adok nekik, majd megkóstolom, belekeverem a kókusztejet és ekkor adom hozzá a cukrot, ha szükséges és igazítok az ízeken. Én elég sokat “igazítottam”, mert majdnem megdupláztam a fűszerek egy részét az eredeti recepthez képest. Persze az anyaghányadon is változtattam, mert kevésnek tűnt – igazam is volt. Végül kihűlve dobozba tettem és ezt ettük ebédre másnap, pirított arab laposkenyérrel – a pita tökéletesen megfelel erre a célra.
O.
