Igen, bevallom, édesköményt még nem ettem. Itt vidéken ritkán van, meg volt is bennem egyfajta előítélet a nevéből adódóan – mert ugye a köménymag nálam szinte az egyetlen dolog, amit nem vagyok hajlandó megenni. Jó, tudom, ehhez annak semmi köze, de akkor is.
De alapvetően azért elég vállalkozó kedvű vagyok – múlt héten ugye az osztriga is megvolt – mi ehhez képest egy kis édeskömény. Ebben a salátában pazarul teljesített, a főszerepet azonban vicces módon mégsem az édeskömény kapta, hanem az olívaolajos kenyérdarabkák. Be kell valljam, súlyosan addiktív lettem Giuseppe olajától – elképesztő, hogy hogyan lehet egy olívaolajnak paradicsom és bazsalikomíze. Ha nem találnám túlzónak, simán el is iszogatnám, így csak a kenyérdarabokat tunkolom bele szorgalmasan. S közben jókat mosolygok a 10 évvel ezelőtti énemen, aki undorítónak találta az olívaolajas kenyeret – persze, mert ahhoz ilyen olívaolaj kell, hogy élvezni lehessen. Mellesleg jegyzem csak meg, hogy készült a minap belőle egy klassz kis keksz is, némi száraz szamorodni is csatlakozott mellé, nagyon jó lett
Nyári édesköményes saláta
1 fej édeskömény
egy csomag újhagyma
250 g koktélparadicsom
2-3 nagy marék zsenge zöldborsó
egy kupac rukkola
1-1 marék friss menta és bazsalikom
2-3 szelet maradék kenyér
a vinaigrette-hez
90 ml olívaolaj
30 ml muskotályos borecet
kevés citromlé
A kenyeret darabokra tépkedtem, sütőben ropogósra sütöttem, majd bőségesen megöntöztem olívaolajjal (3-4 ek).
Az édesköményt és az újhagymát nagyon vékony szeletekre vágtam, a paradicsomokat félbevágtam, a rukkolát megmostam és alaposan lecsepegtettem.
Egy kisebb befőttesüvegbe öntöttem az olajat, a borecetet és a citromot, sóztam, borsot őröltem rá, majd jó alaposan összeráztam.
Egy nagy tálban összekevertem a zöldségeket, a mentát, a bazsalikomot, a kenyérkockákat és a vinaigrette-tel összeforgattam.