Tag-Archive for » gluténmentes «

Villámgyors brownie

 

glutenmentes_brownie

 

Az utóbbi évben ez az életmentő sütirecept nálunk. Körülbelül  a 15. alkalommal készítettem el, de most először sikerült lefotózni.

A vele járó munka kb. 5 perc és annyira alapvető dolgokból készül, hogy tényleg nincs kifogás. Egy hirtelen “sütit-de-azonnal” érzés , vagy az este 10-kor elhangzó “Anya, most jutott eszembe, hogy holnap kéne vinni valami sütit a suliba” esetén is kisegíthet. Ráadásul könnyen paleosítható, vagy csak gluténmentesíthető . Ez most csak gluténmentes, de vaj helyett lehet kókuszzsírt is használni, édesítésre pedig én fele nyírfacukrot, fele mézet szoktam.

Brownie:

100 g vaj/kókuszzsír

200 g cukor (nálam felesben méz és nyírfacukor)

80 g cukrozatlan (holland) kakaópor

fél dl víz

50 g liszt (vagy 20 g nyílgyökérliszt és 20 g kókuszliszt keveréke)

2 tojás

egy nagy csipet só

opcionálisan 1 ek durvára őrölt kávé (ezzel lehet játszani, pl. a Frei mogyorós kávéja ad egy szuper kis lekerekítést neki….)

opcionálisan gyümölcsök

A vajat, az édesítőket, a kakaóport és a vizet egy nyeles lábosba kimértem és kis lángon összeolvasztottam. Kicsit hűlni hagytam, majd fakanállal belekevertem a tojásokat és a liszt(ek)et is.

180°C-ra előmelegített sütőben 20-25 percig sütöttem. Ha gyümölcs kerül rá, akkor lehet a sütési idő 30 perc is, mert annak a víztartalma kicsit lassítja a folyamatot. No para, ha a közepe még kicsit folyós mikor lekapcsoljuk a sütőt, úgy lesz az jó 🙂

Az eredeti receptet Kiskanálnál találtam, örök hála érte!!!

 

glutenmentes_brownie_2

 

Zabos hangulatban – a tökéletes reggeli

sült zabkásaRemek kis könyvet és sorozatot találtam épp magamnak (Diana Gabaldon: Outlander – magyarul Az Idegen címen jelent meg, a folytatása pedig Szitakötő borostyában, a többi részt még nem fordították le tudtommal), kalandos, romantikus és vicces egyszerre, nagyon szerethető karakterekkel és humorral. Ez utóbbi egyik remek forrása a skótok szokásai és megrögzöttségei. Mikor a második részben a francia királyi udvarban kötnek ki hőseink, a következő párbeszéd zajlik:

“- Rettenetes étrend van ott, csupa tejszín és vaj. Zabkását kellene ennie minden reggel, az megoldaná a gondot. Tudod, az nagyon jót tesz a beleknek.

Ha a skótok valamihez is makacsul ragaszkodnak – és az igazat megvallva, nagyon sok dologgal vannak így -, az a reggelire fogyasztott zabkása jótékony hatása. Miután ősidők óta olyan helyen élnek, ahol a zabon kívül nem sok ennivaló akadt, szokás szerint erényt faragtak a szükségből, és immár megingathatatlanul állítják, hogy szeretik is azt.”

Magam részéről már eddig is szerettem a zabkását, de mikor szembejött valamelyik nap a Green Kitchen Stories ez a sült változat, egyből elmentettem a kipróbálandók közé. Az eljárás elég egyszerű és remekül variálható szezonális gyümölcsökkel is akár – amihez hozzáigazíthajuk a fűszerezést és a magokat is, ízlésünknek megfelelően.

Reggelire tökéletes választás, hiszen megvan benne minden, ami a napkezdéshez kell, s – ha hihetünk a skótoknak – még a beleknek is nagyon jót tesz 🙂

Sült zabkása

400 g vegyes gyümölcs (nálam most fagyasztott bogyósok)

2 bögre zabpehely (nagyobb szemű)

1 tk fahéj

1/2 tk kardamom

vanília

1 tk sütőpor

csipet só

1,5 dl kókusztej

1,5 dl tejszín (vagy növényi tej)

1 dl tej (vagy növényi tej)

2 tojás

fél-fél bögre tökmag, napraforgómag és pekándió

2 ek olvasztott kókuszzsír

2 ek juharszirup.

A sütőt előmelegítettem 180 °C-ra.

A fagyasztott gyümölcsöket beleszórtam egy hőálló tálba. A zabpelyhet összekevertem a fűszerekkel, a sütőporral és egy csipet sóval, majd egyenletesen a gyümölcsre kanalaztam.

A tejeket kimértem egy tálba, hozzáütöttem a tojásokat és kicsit felvertem. Ráöntöttem a már lerétegezett gyümölcsre és  zabpehelyre és hagytam, hogy kicsit megszívja magát.

A magokat összekevertem, rálocsoltam az olvasztott kókuszzsírt és a juharszirupot, és jól összekevertem, hogy mindenütt befedje a magokat. Ezt is rászórtam a már elkészített zabos cuccra, majd mehetett az eőlmelegített  sütőbe. 30-35 perc alatt meg is sült.

Érdemes kicsit állni hagyni, de persze szerintem azon forrón a legfinomabb 🙂

 

 

Torta Esterházy stílusban (cukor-, glutén-, és tejmentesen)

paleo_sutemeny_almasMár megint egy paleo süti 🙂 Tesókám szülinapjára készült, a szokásos epres helyett. És az első (már az ilyen “mentes” édességek közül) amire Férj is azt mondta, hogy finom! Ízvilágában teljesen az Esterházy tortát idézi, bár a rétegek hogy úgymondjam teljesen összesimultak 🙂 Nem igazán lehetett látni a gondosan lerétegezett krémet és lapokat.

De ez legyen a legnagyobb baj, nem?

Diós-vaníliás-almás torta (cukor-, glutén-, és tejmentes)

a tésztához

8 tojásfehérje

220 g finomra darált mandula

220 g finomra darált dió

220 g nyírfacukor

1,5 kk fahéj

a krémhez

8 tojássárgája

egy doboz kókusztej (400 grammos)

1 ek kukoricakeményítő

1 ek útifűmaghéj

60 g nyírfacukor

vanília

középre:

3 nagy alma

2-3 ek nyírfacukor

kicsi fahéj, vanília, citrom

Én két részletben sütöttem meg a tésztát (2-2 lapot), persze akinek esetleg légkeveréssel befér egyszerre mind a négy, csinálja úgy, sokkal időtakarékosabb.

A tojásfehérjéket egy csipet sóval félkeményre vertem, majd kanalanként adagolva a nyírfacukrot, keményre habosítottam. Fakanállal belekevertem a dió-mandula keveréket és a fahéjat is.

4 tepsibe sütőpapírt tettem, 22 cm átmérőjű kört rajzoltam rá és a tésztát egyenletesen eloszlattam a körökben.

180 ºC-on, kb. 15 percig sült.

A krémhez a kókusztejet megmelegítettem, a tojássárgákat a nyírfacukorral és a keményítővel kikevertem, majd a meleg tejet óvatosan  beleöntöttem. Kis lángon (óvatosak gőz felett!) sűrű krémet főztem, s a végén (biztos-ami-biztos alapon) az útifűmaghéjat is hozzáadtam, nehogy túl folyós maradjon.

Az almát lereszeltem, a levét kicsavartam, pici kókuszolajon megpároltam, a fűszerekkel és a cukorral ízesítettem.

A torta összeállítása: alulra egy lap került, rá a sárga krém fele, majd lap, rá az alma, megint lap, a krém másik fele, végül az utolsó lap.

A külcsínen még bizonyára lehetne javítani, de ízre nagyon bejövősre sikeredett.

Túlélés és visszatérés – rozmaringos narancsos torta

narancs_rozmaring_sutemeny

“de nem suttogom, elkántálom
megkóstolom, megkínálom
keveredek, belehabarodom
belefeledkezem, vele utazom”
Quimby

Az elmúlt heti nagy csönd oka igen prózai: végigsöpört családunkon az a bizonyos vírus. Mindenki szerencsésen túlélte, csak épp már nekem nem jutott senki, aki ápoljon – így jár, aki utoljára marad.

Kár, hogy idejekorán nem olvastam Váncsa István idevágó cikkét, mennyivel kellemesebb lett volna ez a gyógymód, mint az ügyeletes éjszakai injekciója….

Gasztrotéren persze semmi maradandót nem alkottam, többnyire melegszendvicset (vagy hideget), tésztát, hasonló izgalmakat ettünk. Ma azonban már kitört bennem az alkotási vágy s különben sem nézhettem tovább hogy a legújabb gyönyörű szakácskönyvem kihasználatlanul, parlagon hever.

Narancs, citrom és rozmaring adják a torta zamatos ízét – s a gyümölcsöknek nemcsak a leve, vagy a héja van benne, hanem teljes egészükben a torta részévé váltak (érdemes emiatt bio változatot használni). A sütemény másik különlegessége, hogy liszt helyett csak finomra őrölt kukoricadara (polenta) és mandula van benne – így a gluténérzékenyek is fogyaszthatják.

Titkon remélem, hogy sikerül léc alatt becsúsznom nemisbéka karácsonyi kiírására – ha a narancsot és a citromot előre megfőzzük, a torta összeállítása és sütése épp egy órát vesz igénybe.

Narancsos-citromos-rozmaringos torta

1 citrom és 1 narancs, bő vízben, egészben puhára főzve

6 tojás

250 g cukor

125 g őrölt mandula

125 g polenta (kukoricadara)

2 ek apróra vágott rozmaringlevél

1 ek sütőpor

a tetejére

400 ml frissen facsart narancslé

200 ml méz

A sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra. Egy kapcsos tortaformát (26 cm átmérőjűt, de igaziból egy 24 centis lenne tökéletes) kivajaztam, az alját sütőpapírral béleltem.

A puhára főtt narancsot és citromot félbevágtam, kiszedegettem a magjait és merülőmixerrel az egészet puhára turmixoltam.

A tojásokat és a cukrot egy tálba tettem, majd robotgéppel habosra-keményre vertem. Óvatosan belekevertem a gyümölcspürét, a polentát, a mandulát, a rozmaringot és a sütőport. Az előkészített tortaformába öntöttem a tésztát és a meleg sütőben 45 percig sütöttem.

Közben a narancslét és a mézet lassú tűzön sziruposra beforraltam, majd hűlni hagytam.

A megsült tésztát kicsit hűlni hagytam, majd lepattintottam róla a karimát, tányérra raktam, több helyen megszúrkáltam és rálocsoltam a szirupot.

Tálaláskor tejszínt és a maradék szirupot kínálhatjuk hozzá.

forrás: 90 years of KitchenAid – The Cookbook

A héten ezt sokszor meghallgattam, mikor a már gyógyult gyerekeim addig ugráltak a még betegeskedő idegeimen, hogy nem bírtam tovább.

 

 

 

Datolyás-diós finomság – a gyerekek örömére

datolya-dio-keksz

Ilyen nehéz ügyem még nem volt a fotózással. És ilyen rekordsebességgel sem fogyott el még süti nálunk. Előrelátóan félreraktam 5 darabot – hiába, no, néha a gasztroblogger-énem kerekedik fölül….

Na de azt a felháborodást láttátok volna, mikor kiderült a dugi-süti léte! A gyerekek nagyon csúnyán néztek rám, és végig ott nyüzsögtek, mikor ehetik már meg a fotóalanyokat :-)

A süti maga rém egyszerű, csak dió, datolya és egy kevés nádcukor (persze itt is húztam az előírt adagon) amit a tojásfehérje fog össze.

A Kossuth Kiadó: Aprósütemények című könyvében találtam a receptet, ahol datolyás finomság és édes kényeztetés címen is szerepel. Hát, végülis mindkét elnevezés tökéletesen illik rá.

Datolyás-diós finomság

2 tojásfehérje

80 g nádcukor (eredetileg 180!!) – helyett nyírfacukor

170 g datolya (kimagozva)

170 g dió

1 citrom leve és reszelt héja

1 ek kakaó

A sütőt előmelegítettem 170 ºC-ra és kikészítettem két sütőpapírral kibélelt tepsit.

A datolyát finomra vágtam (ez volt a recept legmacerásabb része), a dió felét aprítóban egész apróra daráltam, a másik felét csak olyan durvábbra.

Egy tálban picit felvertem a tojásfehérjéket, majd hozzákevertem az összes többi hozzávalót.

A sütőlapokra teáskanállal kis halmokat szaggattam, kicsit ellapítottam őket és a meleg sütőben 25-30 perc alatt aranyszínűre sütöttem.

Polentafelfújt és fűszeres csookoládéhab – a Finománia nyomán

polenta_felfujt_csoki1

Mikor a Rosinante Fogadóban töltött főzős hétvégén először elhangzott a polenta-felfújt szó, rögtön hegyezni kezdtem a fülem. Nagyon szeretem a kukoricalisztes-kukoricadarás ételeket, sósan-édesen egyaránt.

De ami a magában is nagyszerű vacsora után várt ránk, az minden várakozásomat felülmúlta. Egy légies, habkönnyű édesség, aminek minden falatja külön élmény volt. Szerencsére másokat is elvarázsolt, így a köz nyomására Gál Zsolt séf volt szíves megosztani velünk a receptúrát.

Kicsit félve vágtam bele, de igen, itthon is működött a csoda! Ráadásul a készítése közben jöttem rá, hogy ez tulajdonképpen egy gluténmentes sütemény, így Edit barátnőm is kaphatott belőle egy adag kóstolót.

Szerintem magában is simán megállja a helyét – esetleg némi friss gyümölccsel – de ha már Rosinante, akkor az ott tanult bazsalikomos-korianderes csokoládé”lekvárt”  is elkészítettem hozzá. Mit mondjak, nem maradt a nyakunkon….

Polentafelfújt

150 g kukoricadara 140 g nádcukor 1  citrom reszelt héja és leve 7 db tojás 7 dl tej csipet só 100 g vaj

Első lépésként a tejből és a kukoricadarából sűrű “tejbegrízt” főztem, majd hagytam langyosra hűlni.

A tojássárgákat jó alaposan, fehéredésig kevertem a cukorral, a fehérjéket pedig egy csipet sóval vertem keményre.

A langyos darához kevertem a vajat, a cukros tojássárgákat, a vaníliát, acitromok levét és a reszelt citromhéjat, majd óvatosan a fehérjehabot is beleforgattam.

Sütőpapírral bélelt tepsibe öntöttem és előmelegített sütőben (175 ºC) 40-45 perc alatt megsütöttem.

Fűszeres csokoládé”lekvár”

200 g étcsokoládé

2 dl tejszín

1 dl kókusztej

50 g vaj

egy marék friss bazsalikomlevél, apróra vágva

egy darabka gyömbér, apróra vágva

őrölt koriander

cukor, ízlés szerint

A hozzávalókat vízgőz fölött összeolvasztottam, majd a hűtőbe téve kihűtöttem.

Halawa tamr – datolyás golyók

Na ez az a finomság, amelyiket kevesebb időbe telik elkészíteni, mint a nevét megjegyezni. Nálunk egyszerűen datolyagolyó címen fut, és igen nagy sikernek örvend.

A receptje annyira szégyenletesen egyszerű, hogy őszintén szólva a citromhéj és a fahéj is csak azért került bele, hogy mégse legyen ciki egy ennyire alapdolgot a blogra feltenni.

Halawa tamr – datolyás golyó

25 dkg datolya

25 dkg dió

1 (bio)citrom reszelt héja

egy nagy csipet fahéj

porcukor

A datolyát és diót aprítógépben összedaraboltam, a citromhéjjal és a fahéjjal összekevertem, majd gömböket formáltam belőle és porcukorba hempergettem. Ennyi.

Ez a biodatolyával kiválóan működött, tökéletes lett. A mezei datolya sajnos sokkal ragacsosabb volt, nem is vitte a kés, így azt húsdaráló nyomtam át a dióval. Nem kell megijedni, kicsit morzsálékos anyagot kapunk, de enyhén összenyomkodva remekül összeáll.

A receptet itt leltem.