Tag-Archive for » pecorino «

Újra itt: karfiolkrémleves és sajtos puffancsok

karfiol_kremleves

Hosszú szünet után újra itt. A bejegyzések egy részét már sikerült visszatöltenem, aztán ahogy lesz időm a régiek is visszakerülnek. Sajnos csak egyenkénti kopi-pészt technikával lehet haladni, így kicsit lassú és időigényes a dolog.

Na de ez is már nagy előrelépés 🙂

Közben persze a sütés-főzés ugyanúgy haladt itthon, szerencsére van képanyag, végre a recepteket is megírhatom majd hozzá.

Itt a visszaosonkodó télben folyamatosan a meleg krémlevesekre vágyom – egy bölcsességfog kihúzása és a rágási nehézségek méginkább előtérbe tolták ezt a preferenciát.

A hűtő tartalmát felmérve a lehetőségek eléggé lekorlátozódtak – egy fél karfiol árválkodott csak az aljában – s mivel kivételesen egy falatka maradék kenyér sem volt otthon (amiből fokhagymás-olívás-ropogós kenyérkockák születhettek volna – nálunk ezzel lehet eladni bárminemű krémlevest gyermekkörben) valami “feltétben” is gondolkodnom kellett.

A kecskesajtos puffancs receptje nagyon egyszerű, s csak mikor kész volt, döbbentem rá, hogy voltaképpen egy égetett tésztát sikerült készítenem, ami pedig nekem tizenéve nagy mumusom, valahányszor próbáltam, sose sikerült… lehet, hogy épp ez a titka? hogy görcsmentesen, “tudatlanul” álltam neki 🙂 ?

A lényeg, hogy nagyon finom lett, biztos, hogy máskor is készül majd…

sajtos_puffancs

Karfiolkrémleves

1 fej vöröshagyma

fél fej karfiol

2 közepes krumpli

olívaolaj

kb. 1,5 liter alaplé

só, bors, szerecsendió

tejszín, tejföl

Sajtos puffancsok

50 g vaj

50-60 ml víz

75 g liszt

2 tojás

75 g pecorino

só, bors

a tálaláshoz petrezselyemolaj

A leveshez a hagymát kevés vajon megfonnyasztottam, rádobtam a megtisztított karfiol és krumplidarabokat, majd felöntöttem az alaplével. Sóval, borssal, szerecsendióval fűszereztem és puhára főztem. Leturmixoltam, belekevertem a tejfölt és a tejszínt és igazítottam még az ízén.

A puffancsokhoz a vizet és a vajat egy edényben megolvasztottam, majd mikor felforrt, gyors mozdulatokkal csomómentesre kevertem benne a lisztet. Pár perc főzés után késes aprítógépre váltottam, hozzáütöttem a tojásokat, ment bele a reszelt pecorino (egy keveset kimentettem belőle), só bors és simára dolgoztam.

Evőkanállal kupacokat formáztam a masszából egy sütőpapíros tepsibe, megszórtam a maradék reszelt sajttal és 220 C-os sütőbe toltam. 10 perc után visszavettem a sütő hőfokát 180 C-ra és még 15 percig sütöttem.

Forrás: BBC GoodFood

 

Category: leves, sósak  Tags: ,  Leave a Comment

Csicseriborsó saláta friss zöldekkel

csicseriborsó_saláta

Gyomorkímélő üzemmódba kapcsoltam így Húsvét után. Kicsit hanyagoljuk a húsokat, ha már a sütikről a család nagy része nem tud lemondani – én személy szerint cukortúltengésben szenvedek, de a kicsik szemrehányóan kérdezték reggel, hogy miért is üres a kekszesdoboz.

Szóval a csicseriborsó: magas fehérje-, és keményítőtartalma miatt nagyon egészséges, a cukorbetegek számára is ajánlott – pektintartalma csökkenti az étkezések utáni gyors cukorszint-emelkedést – és a vegák egyik nagy kedvence is. Ebből készül a híres hummusz is – sajnos egy balvégzetű Hummusz-bár látogatás miatt egy ideje ezt a fajta elkészítési módot nagyívben kerülöm.

De így, sok zölddel és némi sajttal – meg Giuseppe zseniális olajával…. hmm

Csicseriborsó saláta

200 g csicseriborsó, beáztatva

2 ek apróra vágott friss bazsalikom

2 ek apróra vágott friss petrezselyem

2 ek citromlé

4 ek bergamottos olívaolaj

1 csokor újhagyma, felkarikázva

reszelt pecorino és pestos gouda

só, frissen őrölt bors

A csicseriborsót puhára főztem. Az olívaolajat és a citromlevet összekevertem, a zöldekkel ízesítettem és a csicserivel összekevertem. A reszelt sajtokkal összeforgattam és némi sóval és frissen őrölt borssal megszórtam.

ötlet: bon appétit 2011 April

Francia zöldségleves pesztóval Lebovitztól

zoldsegleves_pesto

Kevés pasi van, akinek feltétel nélkül elhiszek bármit, de  David Lebovitz egy közülük. Számtalan fagylalttal bizonyította már tudását, így most ezt a levest is elsőre megvettem. Már csak az időnek kellett kicsit lehűlnie, meg a piacra elszaladnom, hogy gyárthassam is.

A gyerekeknél persze nem volt annyira sikeres a halomnyi zöldséggel telezsúfolt leves – bár jelentős mennyiségű pesto és pecorino hozzáadásával azért ők is megették. Viszont legközelebb a tésztát teljesen kihagynám belőle, inkább valami főtt gabonát adnék hozzá betétnek  – mondjuk árpagyöngyöt.

Francia zöldségleves pestóval (Soupe au Pistou from David Lebovitz)

200 g apró szemű fehérbab, előző este beáztatva

2 babérlevél

3-4 ek olívaolaj

2 vöröshagyma, apróra vágva

2 répa

1 közepes cukkini

250 g zöldbab

250 g zöldborsó

6 gerezd fokhagyma

100 g apró, levesbe való tészta

só, bors, kakukkfű

A beázatatott babot leszűrtem, és a babérlevéllel és sóval ízesített vízben puhára főztem.

A répát és a cukkinit egészen apró, pici kockákra vágtam.

Az olívaolajon megpirítottam a hagymát, majd rádobtam a zöldségeket – cukkini, répa, zöldbab – és a fokhagymát, alaposan megsóztam és puhára pároltam. Kevés kakukkfűvel ízesítettem, majd ment bele a fehérbab (a főzővízzel együtt) és a mirelit borsó is.

Végül a tésztát is belefőztem és sóval, borssal igazítottam az ízén – valamint még vizet adtam hozzá, a sűrűségét mindenki beállíthatja, ahogy neki tetszik.

Tálaláskor egy-egy  evőkanálnyi pecorinóval bekevert házi bazsalikom-pestóval koronáztam meg. Ehhez jó sok bazsalikomot, 1-2 gerezd fokhagymát, némi piritott fenyőmagot (nem kínait), pici sót és jó minőségű extraszűz olívaolajat összekevertem az aprítógéppel (mozsárban kézzel még autentikusabb). Pecorino helyett parmezánt is használhatunk.