Na most jól benne vagyok a pácban, pedig már úgy be voltam sózva!

A Férj:

Második felvonás.

Elérkeztünk a húsvéti sonka készítésének második jelentős állomásához, amiben a sonka átkerül cseberből vederbe a teknőből a kondérba. Egészen pontosan a sóból a páclébe, mely eseményre már a címben is próbáltam utalni. Avagy milyen címet adnék akkor, ha sonka volnék, amelyik képes a gondolatait írásos formában az olvasók elé tárni. Alapjában véve azonban nem tartom magam sonkának. A feltételezés második felére visszatérve, azt elismerem, hogy az írás hasonló megpróbáltatások elé állít, mint tenné azt sódarunkkal.

Mindig elkalandozok.

Szóval sonka.

Miután sódarunk letöltötte a számára kiszabott időt ( egy-másfél hét ) a sóban, átkerül a páclébe, amely az alábbi összetevőkből áll: víz, só, bors, koriander, boróka bogyó, mustármag, babérlevél, kakukkfű, hagyma, fokhagyma, cukor.

Ez az a pont, ahol az eredeti recepttől a legnagyobb eltérés mutatkozik.

Az idők folyamán az összetevők is kiegészültek kissé, másrészről abban a páclét többnyire a sonka által eresztett lé és a fűszerek alkotják.

Nálunk a páclé kondérban fő, amelybe belerakjuk az említett összetevőket, valamint beleöntjük a sonka alatt képződött sós levet is.

Hogy miért nem írok pontos mennyiségeket, annak két jelentősebb oka van.

Egyrészről úgy gondolom, hogy az függ a hús mennyiségétől. Nálunk most 4 sonka lesz benne, egyenként 6-10kg közöttiek.

A másik okot jól példázza az alábbi kis párbeszéd, mely a főzés közben elhangzott.

P ( Ő a barátom aki -mint mindig- most is késve érkezett a helyszínre )

A ( mint Apa, Ő a barátom édesapja, aki minden évben leveszi a vállunkról sonkakészítésnek minden nyűgjét )

É ( Ez volnék Én )

P: – Látom már rotyog a víz.

É: – Na ja. Mire te megérkezel addigra már a Balaton is rotyoghatna.

P: – Beletettétek a hagymát is?

A: -Bele.

P: -A fokhagymát is?

A: – Azt is

P: – És a fűszereket?

A: – Azt is.

P: – De azokat most hoztam!

A: – ??

É: – ???

Szóval volt egy kis ládában tavalyról néhány fűszer, amelyek az előző sódar-projekt maradékai voltak. Többnyire a szükséges összetevőknek tűntek.

A-val felidéztük a kinézetüket, a mennyiségeket, majd  P-vel kiegészítettük a friss beszerzéssel.

Lényeg, hogy nem adagoljuk patikamérlegen. A minőség ellenőrző osztály mégsem dobta vissza eddig egyszer sem.

Fontos, hogy a sonkák a lében teljesen elmerüljenek.

Ps: ha valaki mégis érdeklődne a pontos körülbelüli fűszerezés iránt, szívesen válaszolok.

Itt található az első felvonás ( sózás )