Időnként nem is kell látnom egy-egy süti képét, már a nevével is el lehet csábítani. Például ha azt látom, hogy egy süti nevében szerepel a “fudge” (ejtsd ‘fádzs‘) szó – az csak valami finom, karamelles dolgot jelenthet, úgyhogy egyből beindul a folyamat. Fakanalat és tálat ragadok, veszem elő a sötétbarna nádcukrot és már kezdem is a sütést. Ha ez még a ‘chocolate‘ szóval is kiegészül, akkor menthetetleül végem van.
Lehet, hogy ez annak az eredménye, hogy túl sokat olvastam Roald Dahl remek könyvét, a Charlie and the Chocolate factoryt? Mindenesetre addig is amíg végre ehetek egy Wonka’s whipple-scrumptious fudgemallow delight -ot (már kimondani is gyönyörűség), készült egy sima chocolate-fudge, amelyben a lágy sötétbarna nádcukor és a csokoládé mélyen telt édességét a narancsos krémsajt ellensúlyozta.
Csokoládés-narancsos karamellszelet
200 g étcsokoládé
200 g lágy, sötétbarna nádcukor (muscovado)
175 g vaj/növényi margarin
3 tojás
140 g liszt
1 vaníliarúd belseje
1 narancs reszelt héja
a tetejére
200 g Philadelphia krémsajt
50 g porcukor
vanília
kandírozott narancshéj (kávédarálón ledarálva)
A sütőt előmelegítettem 180 ºC-ra és sütőpapírral kibéleletem egy 23×23 cm-es tepsit.
A vajat, a cukrot és a csokoládét egy lábasba tettem és kis lángon összeolvasztottam. Félrerakva kicsit hűlni hagytam.
Közben szétválasztottam a tojásokat és a fehérjékből egy csipet sóval kemény habot vertem.
Az időközben kihűlt csokis masszához kevertem a tojássárgákat, a vaníliát, a lisztet és a narancshéjat. Végül óvatosan a habbá vert fehérjéket is beleforgattam.
A masszát a tepsibe simtottam és a sütőbe toltam , ahol 25 perig sült.
A krémsajtot kikevertem a többi hozzávalóval és a krémet a kihűlt, felszeletelt sütire nyomtam.
forrás: goodFood 2009/March
Vélemény, hozzászólás?