Archive for » május, 2009 «

Hagymás bhaji

hagymas_bahji

A kókusztejes vöröslencsefőzelék mellé gondolkodtam valami feltét(el)en, amikor eszembe ötlött egy régóta kipróbálásra váró recept. A februári GoodFoodban készített Jamie O. zöldséges bhajit, s egy cetlire is kijegyzeteltem már valahonnan egy hagymás változatot. Mivel a ropogóra sült hagymát kifejezetten szeretem a vöröslencséhez (és a sárgaborsóhoz), az alapot az képezte, némi indiai ízzel fűszerezve.

Készítés közben jöttem rá, hogy ez tulajdonképpen majdnem a mi lapcsánkánk, csak a fűszerezése más. Úgyhogy ez lehet akár az indiai lapcsánka is – a másik nevet úgyse tudom megjegyezni!

Hagymás bhaji

4 nagy fej hagyma, vékonyra szeletelve

1 kisebb répa, durvára reszelve

2 kisebb krumpli, durvára reszelve

egy kevés chilli (ízlés szerint)

fél kk őrölt gyömbér, vagy egy darabka friss, reszelve

egy csokor petrezselyem (eredetileg koriander, de mint tudjuk azt nem szeretem)

2 tk mustár

1 tk kurkuma

1 tk őrölt római kömény

2, 5 tk só

120-140 g liszt

1 tk sütőpor

120-140 ml víz

Az elkészítés roppant egyszerű: a hozzávalókat jó alaposan össze kell keverni és kisütni.

Na jó, ennél kicsit részletesebb leszek. Szóval a hozzávalókat tényleg belezúdítottam egy nagyobbacska edénybe és jó alaposan összekevertem. A liszt és a víz mennyiségén bátran lehet igazítani, lényeg, hogy valamennyire összetartsa a masszát.

Egy serpenyőben olajat melegítettem, majd a hagymás masszát egy evőkanállal adagolva ropogós, aranybarna lepényeket (bhajikat :-)  ) sütöttem.

Frissen az igazi – de abbahagyhatatlan!

Rebarbarás puding – vegán

rebarbara_sutemeny_ii

Ezt gyorsan el kell majd újra készítenem, ha kapok még valami csoda folytán rebarbarát, annyira finom volt. És “szerencsére” a gyerekek a rebarbara láttán félre is tolták, mi meg kivételesen rendes szülők voltunk és nem erőltettük. Inkább megettük az övékét is gyorsan.

Az elkészítése kb. félóra, az eredmény viszont igazán pazar: savanykás rebarbara-darabok, lágy tészta, felül ropogós, karamellizálódó réteggel. Az eredeti receptben szerepel 1 tojás is a hozzávalók közt, amit én kihagytam. Egyszerűen nem volt itthon. De nem is hiányzott bele különösebben.

Rebarbarás pudding

kb. 400 g rebarbara

fél bögre nádcukor

1½tk étkezési keményítő

¼ bögre víz

A rebarbarát megtisztítottam és falatnyi darabokra vágtam. A vízzel, a keményítővel és a cukorral együtt felforraltam, és puhára – de nem szétesősre főztem. Ez kb. 3-5 perc.

½ bögre nádcukor

1 bögre liszt

1¾ tk sütőpor

½ kk só

½ bögre (rizs)tej

(1 tojás)

100 g vaj/növényi margarin

1 vaníliarúd belseje

A vajat habosra kevertem a cukorral, majd a tejet is hozzáadtam. Majd ment bele a vanília, a liszt, a sütőpor, és a só. Alaposan összekevertem a lágy masszát, majd bekapcsoltam a sütőt 200ºC-ra.

Kivajaztam 5 felfújtformát (2dl-es) és a rebarbara felét elosztottam bennük. Mindegyikre kanalaztam a tésztamasszából, majd a gyümölcs maradékát szétosztottam a tetején.

A formákat egy nagyobb tepsibe állítottam és a sütőbe toltam. 30-35 perc alatt sült aranybarna, ropogós tetejűre.

A receptet itt találtam.

Rebarbarás epersörbet

eper_rebarbara_fagyi

Miután nemrégiben heves szerelembe estem a rebarbarával, a piacon lévő összes példányt felvásároltam. Mondjuk ez is mindössze 3 csomag volt, de rá vannak állítva a nénik, növesztik nekem a rebarbarát megbízásos alapon.

És végre került mellé finom házi eper is, meg persze egy remek sörbet David Lebovitz könyvéből. Nekem a narancsos változat az abszolút nyerő, így eperrel viszont a gyerekeim is megették – nehéz is lett volna kiválogatni belőle a rebarbarát :-)

Rebarbarás epersörbet

1 csokor rebarbara (4-5 szál, kb. 400 g)

1,5 dl víz

kb. 150 g nádcukor

250 g eper

A rebarbaraszálakat megtisztítottam majd kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A vizet és a cukrot egy edényben összeforraltam, hozzáadtam a rebarbarát  és még kb. 5 percig főztem.

Miután kihűlt, az eperrel együtt leturmixoltam és mehetett néhány órácskára – vagy akár egy éjjelre – a hűtőbe, majd a fagyigépbe.

Finom, frissítő fagyi.

epres_lepeny

A hűtőmben várakozó fél kiló eperrel sürgősen kezdenem kellett valamit. Valami olyanra vágytam, aminek a tetején az eperszeletek összesülnek a nádcukorral és csak valami egészen vékony tésztaréteg van alatta. Meg is találtam a tökéletes receptet hozzá, úgyhogy a kis kuktámmal együtt neki is állhattam a tésztagyúrásnak.

A leeső tésztadarabokat és az eperszemek csücskeit kezelésbe véve ezt gyártotta a drága legkisebbik fiúgyermek – határozottan tehetséges, nemde?

epres_lepeny_ii

Epres galette

a tésztához:

2,5 bögre liszt (bögre=2,5 dl)

1 tk só

1 ek cukor

225 g sótlan vaj (ha sós, nem kell bele, csak egy csipet só pluszban)

kb. 1/3 bögre jéghideg víz

a tetejére:

450 g eper

¼ bögre + 1 ek  nádcukor

2 tk keményítő

1 tojássárgája

1 ek víz

1 ek vaj

A tésztához a lisztet, a sót, a cukrot és a kockákra vágott vajat aprítógépbe tettem, majd annyi vizet adtam hozzá, hogy szépen összeálljon. Kivettem a gépből és lisztes kézzel átgyúrtam, majd folpackba csomagolva a hűtőbe tettem egy órát pihenni.

Ezután kinyújtottam a tésztát kb. fél centi vastagságúra, kivágtam belőle egy 25 cm átmérőjű kört és sütőpapírral bélelt tepsibe tettem. Megint pihentettem egy fél órát a hűtőben, közben előkészítettem az epret.

A megmosott, leszárazott gyümölcsből hosszában szép szeleteket vágtam – az elsőt és az utolsót a gyermek hasznosítottaa maradék tésztával együtt, eredmény lásd fent – majd óvatosan összekevertem a cukorral és a keményítővel.

A hűtőből kivett tésztalapot körkörösen, legyezőszerűen kiraktam az eperszeletekkel, úgy, hogy a szélén egy 2 cm-es sáv szabadon maradt. A kimaradó tésztaszélt visszahajtottam a gyümölcsre és megkentem a vízzel elkevert tojássárgával. Rászórtam a maradék egy evőkanálnyi cukrot és mehetett is az előmelegített (180ºC) sütőbe 45 percre.

Mi hidegen ettük, tejföllel, illetve joghurttal, de melegen, egy gombóc vaníliafagyival is fenséges lehet.

Category: desszert, Ennivaló  Tags:  Leave a Comment

Ez életem legjobb keksze….

keksz_iii

….. vallotta be mentegetőzve életem párja  – miután azonnali magyarázatot követeltem, miért tűnik el tízpercenként a konyhában és jön vissza hevesen majszolgatva valamit. Nagy dicséret ez a család Anti-keksz Frontjának vezető (de szerencsére egyedüli) tagjától és a nagyfiam is megértette végül, miért dugtam el a mogyoróvajat a hűtő hátuljába.

Csokoládé, mogyoróvaj és a new-yorki Baked kávézó bevált receptje biztosíték arra, hogy ebből csak valami nagyon finom születhetik. Én sem tudok többet hozzátenni a családfő véleményéhez. Ezek a fiúk nagyon tudnak valamit….

Csokoládés-mogyoróvajas keksz (from BAKED)

1¾ bögre fehérliszt

2 tk szódabikarbóna

1 tk só

220 g puha vaj

1 bögre világos nádcukor

1 bögre lágy, sötét nádcukor

2 tojás

egy vaníliarúd belseje

1 bögre mogyoróvaj

170 g jó minőségű tejcsoki*

(*én jobban szeretek sütéshez étcsokit használni de ebben az esetben mindenképpen érdemes a tejcsokoládéhoz ragaszkodni, az sokkal jobban összesimul ízben a mogyoróvajjal)

Egy nagyobb tálban összekevertem a lisztet, a szódabikarbónát és a sót.

Egy másikban pedig habosra kevertem a vajat a kétféle cukorral. A tojásokat egyenként beleütöttem, majd a végén a mogyoróvajat és a vaníliát is hozzáadtam.

A lisztes keveréket apránként adagolva a mogyoróvajashoz kevertem, és a végén az apróra vágott csokit is beleszórtam. Folpackkal letakarva néhány órára a hűtőbe tettem pihenni.

Majd előmelegítettem a sütőt 190 ºC-ra és két nagyobb tepsibe sütőpapírt szabtam.

A kekszmasszából evőkanálnyi adagokat raktam a tepsikbe (ekkor még cukorral is meg kellett volna szórni, na ezt elfelejtettem) és 10-12 perc alatt készre sütöttem.

Azt írja a könyv, hogy maxumum 3 napig tárolható. Nálunk nem élt meg annyit :-)

Rebarbarás epersörbet

eper_rebarbara_fagyi

Miután nemrégiben heves szerelembe estem a rebarbarával, a piacon lévő összes példányt felvásároltam. Mondjuk ez is mindössze 3 csomag volt, de rá vannak állítva a nénik, növesztik nekem a rebarbarát megbízásos alapon.

És végre került mellé finom házi eper is, meg persze egy remek sörbet David Lebovitz könyvéből. Nekem a narancsos változat az abszolút nyerő, így eperrel viszont a gyerekeim is megették – nehéz is lett volna kiválogatni belőle a rebarbarát :-)

Rebarbarás epersörbet

1 csokor rebarbara (4-5 szál, kb. 400 g)

1,5 dl víz

kb. 150 g nádcukor

250 g eper

A rebarbaraszálakat megtisztítottam majd kb. 2 cm-es darabokra vágtam. A vizet és a cukrot egy edényben összeforraltam, hozzáadtam a rebarbarát és még kb. 5 percig főztem.

Miután kihűlt, az eperrel együtt leturmixoltam és mehetett néhány órácskára – vagy akár egy éjjelre – a hűtőbe, majd a fagyigépbe.

Finom, frissítő fagyi.

Gorgonzola-körte-dió

gorgonzola_levelesteszta

Még a múlt héten vettem egy darab gorgonzola sajtot a kedvenc csömöri sajtboltomban. Bevallom, még nem volt szerencsém ehhez a sajtfajtához, így kíváncsian bontottam ki itthon. Hogy is fogalmazzak finoman….. ? Nem győzött meg túlságosan, magyarán szólva rém büdös volt és nagyon erőteljes ízű.

Pihent néhány napot a hűtőben szegény, de aztán úgy döntöttem, hogy azért gasztroblogger az ember lánya, hogy ne hátráljon meg holmi szagos sajtoktól. GYorsan leveles tésztát kerítettem, körtét, diót aprítottam és már sültek is a kis lepények.

És igen, érdemes volt! Nagyon finom lett! Sőt kellett is a gorgonzola erőteljes íze a körte és a dió mellé.

(*a gyerekeknek juhtejes pecorinóval és füstölt juhsajttal készítettem el. Az egyik a körtedarabokat szedegette le, a másik a sajtot és a diót. Gyöngyöt a disznók elé……)

Gorgonzolás-körtés-diós lepénykék (6 darabhoz)

fél adag leveles tészta

10 dkg gorgonzola sajt

2 kisebb körte, hámozva, felkockázva

egy nagy marék dió, durvára vágva

tojás

A levelestésztát  nagyobbacska téglalappá nyújtottam  és egy éles késsel 6 darabra vágtam. Ezután a késsel mindegyik lepényre húztam egy “belső keretet” a szélétől olyan fél centire – persze vigyázva, hogy ne vágjam át.

Az így kapott belső részre halmoztam a körtekockákat, a diót és a sajtdarabokat szépen 6fele osztva.

A kimaradó tésztaszéleket lekentem tojással, egy picit megsóztam az egészet és előmelegített (220ºC) sütőben barnulásig sütöttem.

Egy pohár fehérborral kitűnő vacsora volt.