Még sosem küzdöttem ennyit sütivel. De ez olyan tipikus, hogy mikor az ember vendégségbe vinné, vagy villantani akar vele, akkor sosem jön össze. Az első két próbálkozás tulajdonképpen atomjaira esett (pedig az egyik a Baked könyvből volt) és szerda magasságában már eléggé frusztrált voltam. A család mondjuk boldogan fogyasztotta a selejtes süteményeket, ezzel sosem volt gond 
Végül megtaláltam az Igazit, ami finom és csinoska is volt. Csak azt nem gondoltam át, hogy 100 darabhoz le kell sütnöm 200 lapocskát, majd ezeket összeragasztgatni, s mind a százat csokiba mártogatni. De a végeredmény mindenért kárpótolt, remekül nézett ki a 120 darab katonás kis sütike.
A felébe rozmaringos baracklekvár került – szerintem klasszul ment a mandulás-csokis tésztához – a másik felébe pedig ribizli. Még esetleg lemon curd is jól jött volna bele, de most pont nem volt itthon.
És mi került cserébe az én dobozomba?
Zizi sajtos-mákos kekszei
Lila Füge kekszek mandulával és sárgabarackkal
Axi-tól gyömbéres és aszalt meggyes cookie-k, isteni chutney-k kíséretében
Dokitól csokis és citromos kekszek
Kicsi Vútól pedig finom cantuccinik.
Az ötlet remek, remélem hagyományt teremtettünk!!
Mandulás rudak (60 darab)
300 g liszt
80 g őrölt mandula
190 g nádcukor
4 tk sütőpor
1 rúd vanília
170 g vaj
1 tojás
1 tojássárgája
a tetejére
1 tojásfehérje
1 ek tej
szeletelt mandula
a csicsázáshoz
lekvár (lehetőleg valami savanykás)
étcsokoládé
A tészta hozzávalóiból tésztát gyúrtam – semmi flanc, mindent a tálba dobáltam és a géppel kikevertem – amit utána hűtőben pihentettem legalább egy fél órát.
Több adagban kinyújtottam és kb. 1,5cmx4 centis téglalapokra vágtam. A felét lekentem a tejes tojásfehérje keverékkel és megszórtam a mandulalapokkal.
180 fokra előmelegített sütőben 10-12 percig sütöttem (míg szép színt nem kapott).
A kihűlt lapocskákat a lekvárral párosával összeragasztottam. Némi pihenő után (hogy ne csússzon szét) a rudacskák két végét olvasztott étcsokoládéba mártogattam.
Vélemény, hozzászólás?