Szombaton egy különleges halas kurzuson volt szerencsém részt venni több bloggertársammal együtt a Metró Vevőakadémián. Szabó Péter (aka oceancowboy) vezetett be minket a halak és a seafood világába – rengeteg hasznos információt tudtam meg erről a témáról. Például hogy hogyan mozognak együtt a rajhalak, mi is pontosan a Szent Jakab kagyló “korall”-ja és mit érdemes vele csinálni, vagy hogy hogyan főzzünk homárt.
Kipróbálhattuk a nyers osztrigát (bevallom nem váltam függővé) de azt is megkóstolhattuk, hogy Rockefeller bácsi mit hozott ki belőle és a homárhússal is barátkozhattunk. Az elméleti oktatás után pedig magunk is kötényt és fakanalat ragadtunk és összedobtunk néhány halas fogást. Durva egy tobzódás volt, én talán a hatodik-hetedik fogásnál elvesztettem a fonalat és úgy éreztem nem bírok többet enni (pedig csak kóstolgattunk mindent). Remélem hamarosan minden recept felkerül a blogokra, a bejegyzés végén megpróbálom összeszedni őket.
Én egy tonhalburgerrel készültem, mellé mazsolás fűszeres kuszkusz járt volna, de kuszkusz hiányában jázminrizzsel készült. Ami viszont nem maradhat ki belőle, az a marokkói citrom, amiGabojsza jóvoltából került. Csak buzdítani tudok mindenkit az elkészítésére – mert (stílszerűen) isteni!
Tonhalburger
600 g vörös tonhal
2 kisebb lilahagyma
2 gerezd fokhagyma
1 tk őrölt római kömény
1 tk őrölt pirospaprika
egy nagy csipet sáfrány
egy kisebb chilipaprika
4 ek citromlé
3 ek olívaolaj
2 ek vaj
1 csokor korianderzöld
fél csomag petrezselyem
só, bors
a körethez
200 g kuszkusz/jázminrizs
80 g mazsola
250-300 ml alaplé (víz)
80 g pisztácia
két negyed darab marokkói citrom
4 ek olívaolaj
kevés citromlé
egy-egy marék koriander és petrezselyem
A hagymát és a fokhagymát nagyon apróra vágtam és összekevertem a fűszerekkel, az olajjal és a citromlével.
A tonhalat felkockáztam, majd a hagymás pasztával együtt aprítóba tettem. Néhány gombnyomással összekevertem, vigyázva, ne legyen pépes, inkább darabos, de azért összeálljon. A végén a vajat és a finomra vágott zöld fűszereket kézzel beledolgoztam, sóztam, borsoztam.
Amíg a hal kicsit pihent, megcsináltam a köretet.
A rizst némi forró olajon átforgattam, hozzáadtam a mazsolát és felöntöttem az alaplével. Szokás szerint fedő alatt puhára főztem, majd a végén belekevertem a durvára vágott pisztáciát, a citromot, a citromlét és a zöldfűszereket.
Kuszkusz esetén a pirítás és a főzés kimarad, csak összekeverem a mazsolával, leforrázom az alaplével , majd némi pihenő után mehet hozzá a többi anyag.
A halas masszából 1,5-2 cm magas pogácsákat formáztam és oldalanként szigorúan nem több, mint egy percig sütöttem. Így kívülről klasszul megpirul, belül viszont nem sül át, nem szárad ki.
És mit főztek a többiek? (a teljesség igénye nélkül – képtelen voltam mindent megjegyezni, de persze kiegészítéseket és recepteket szívesen fogadok))
Móni lazacos rétest kapros avokádókrémmel
Piszke zarzuelát
Lorien kardhalat és gyümölcsös salátát
Horasz garnélás tésztát
Toma kagylós tésztát
Ági lazactatárt és salsát
Égigérő paszuly Erika lazacos quiche-t
Gabojsza és ÉP 
garnélavariációkat és tonhal steak-et
