Tag-Archive for » gyömbér «

Category: desszert  Tags: , ,  Leave a Comment

Leves meghűlés esetére: gyömbér, chilli, karfiol, alma

karfiolleves_alma

Nem túl fotogén a drága, viszont elég finom volt. És mintegy mellékhatásként (kérdezze orvosát, gyógyszerészét stb.)  tapasztalatból mondom, hogy a felső légutak tisztításra is igen alkalmas. Egy csomag papírzsepit nem árt a tányér mellé készíteni.

Almás karfiolleves

1 fej vöröshagyma

3-4 ek olívaolaj

egy kisebb (nagyobb) darabka gyömbér, lereszelve

1 tk garam masala

chilli (nekem két pici, szárított, összemorzsolva)

1 alma, hámozva, felkockázva

egy kisebb fej karfiol, apró rózsákra szedve

200 g sütőtökpüré

só, bors

A felaprított hagymát az olíván megpirítottam, majd a fűszereket rászórtam és a karfiolt meg az almát átforgattam rajta. Vízzel felöntöttem, a sütőtökpürét is belekevertem , sóztam, borsoztam és fedő alatt puhára főztem.

Végül az egészet simára turmixoltam, picit igazítottam a fűszerezésen és már kész is volt. Legközelebb talán egy kis kókusztejjel csinálnám, hogy még selymesebb legyen.

Sütőtökös chai latte

sutotok_turmix

Sok helyen láttam külföldi blogokon a ‘pumpkin spice latte’ nevű italt – a Starbucks egyik specialitása – de bevallom nekem a sütőtök és a kávé valahogy messze helyezkedik el a skálámon. Beugrott viszont, hogy van még itthon remek masala chai teám (amiből már fagyi is készült egyszer) amit fűszerességével viszont simán el tudtam képzelni a sült tök mellé – a hagyományos sütötökpiték nekem úgyis rémesen mézeskalács ízűek.

Így született ez a sütőtökös chai latte – vagy minek is nevezzem :-)

Sütőtökös chai latte

1 ek Masala chai tea

2 dl tej

4-5 kanál puha sült sütőtök

méz

csipet gyömbér

A tejet forrásig hevítettem, majd a teafűre öntöttem. Néhány perc állás után leszűrtem, hozzáadtam a sütőtököt, a gyömbért és a mézet, és összeturmixoltam. A tetejére mehet tejhab, vagy némi tejszín….

Csicseriborsó spenóttal és paradicsommal

csicseriborso_recept

Íme az első recept az elkóborolt báránytól … 3 hónapja érkeztem meg Dubaiba és szinte az első napokban elkezdtem főzni, de sem a durván elsózott krumplipüré, sem a villanytűzhely lapján átmelegített, zöldséggel és sajttal töltött arab kenyér nem sorolható a ”blogravaló” kategóriába. A konyhám felszereltsége még mindig a nullával egyenértékű, de már tudom hol szerezzem be a hiányzó darabokat. Saját megrögzöttségemnek és ragaszkodásomnak köszönhetem csak, hogy a poggyászom harmada kapcsolatban volt a konyhával, úgy mint zöldséghámozó, új fakanalak, Tupperware tárolók, a késeim az élezőjükkel és egy teatojás, amit úgy besuvasztottam a bőröndömbe, hogy csak napokkal később leltem rá. Szakácskönyv is jött velem, bár azóta már itt is oszlopos vásárlója lettem néhány könyvesboltnak.

Nagyon érdekes tapasztalatokat szereztem eddigi ittlétem során a vásárlás tekintetében is. Épp tegnap ecseteltem a szüleimnek, hogy olyan dolgokat nem találok itt, amikről nem is feltételeztem, hogy problémát okozhatnak. Ilyen a sóska (se friss, se mirelit nincs), a savanyú káposzta (veszélyben a karácsonyi töltött káposzta), a kovászolni való uborka (kipróbáltam mással, de nem lett az igazi, hiába érlelődött cca. 45 fokban), a tv paprika (még nem ettem itt lecsót, ez nagyon fájó pont) és a csirkefarhát is ismeretlen fogalom, pedig micsoda húsleveseket főznék belőle. Ugyanakkor kilóra kapni az okrát, frissen áll a polcon a rambután, a licsi. Az alapanyagok bárhonnan érkezhetnek, a paradicsom holland, az alma chilei, a marhahús ausztrál. Úgy kell vadászni a helyi termékeket, például a dinnyét és a papayát Iránból, mert az az “igazi”. Ez eléggé megnehezíti az ember életét, főleg az enyémet, akit érdekel honnan van amit megfőzök. A vizet – természetesen – palackozva vesszük, de fogmosáshoz nyugodtan használható. Én az első napon véletlenül beleittam, de semmi bajom nem lett. Tulajdonképp tisztított, sótalanított tengervíz. A komolyabb gondot a hőfoka jelenti, mert nem folyik hideg víz a csapból, maximum kézmeleg. Talán ha jobban lehűl az idő, majd akkor, de egyelőre mikor öblítés után kiveszem a mosógépből a frissen mosott ruhákat, melegek.

A főzésre visszatérve, mostmár egy ideje én látom el a csapatot ebéddel a hét 3-4 napján. Eddig a jól bevált kedvencek vagy épp a rég nem evett magyaros fogások voltak napirenden, mostantól viszont jön a kísérletezés időszaka. Szerencsére igen befogadó a társaság, nem válogatnak, én pedig nem megyek túl messzire. Azokon a napokon pedig amikor rendelünk, én mindig a szomszédságunkban lévő indiai éttermet preferálom, ugyanis valami elképesztő finom és még annál is fűszeresebb fogásokat kínálnak. Annyit fűznék csupán hozzá, hogy ha eddig nem szerettem volna az indiai ételeket, most biztos a rabjává válnék.

Most pedig jöjjön a recept, ami a GoodFood honlapjáról származik és egycsapásra elbűvölt mindenkit, pedig igen egyszerű és gyors fogás. Sajnálatomra nincs olyan hely, ahol angol GoodFood-ot árulnak, pedig aki ismer tudja, hogy alaposan utánajárok annak, ami érdekel, mégsem jártam sikerrel. Azonban kárpótoltam magam Nigella új, Kitchen című könyvével és GoodFoodból van helyi (Middle East) és ausztrál változat is – nem túl jó egyik sem. Ez a recept igazi szekrényből és hűtőből előkapós alapanyagokat tartalmaz, ami nagyon jól jön egy rohanós napon, s ugyancsak mikor valami finomat szeretnénk enni.

Csicseriborsó spenóttal és paradicsommal (5 kiadós adag)

1 lilahagyma, felaprítva

2 gerezd fokhagyma, apróra vágva

1/2 ujjnyi gyömbér vagy 2 tk őrölt

1 chili, felaprítva

1 1/2 tk kurkuma

2 tk garam masala

2 tk őrölt római kömény

4 paradicsom, felkockázva

2 tk paradicsompüré

2 konzerv csicseriborsó vagy 40 dkg száraz (beáztatva 24 órával előbb)

25 dkg mirelit spenót vagy 4 nagy marék friss

2,5 dl kókusztej

1 ek olaj

só, frissen őrölt bors vagy fehérbors is lehet

1-2 tk nádcukor (ha szükséges, ez függ a paradicsomtól is)

A hagymát és a fokhagymát a felhevített olajon megdinsztelem, közben rádobom a paradicsomot is. Mikor már összeesett, befűszerezem a sóval, borssal, kurkumával, római köménnyel, garam masalával, a chilivel és a gyömbérrel, majd hozzáadom a paradicsompürét. Egy pár percet főzöm együtt az alapot, majd hozzádobom a csicseriborsót és adok nekik újabb pár percet, majd végül itt jön a spenót, ha mirelit. Ha friss, akkor a csicseriborsóval együtt adom az ételhez. Újabb pár percet adok nekik, majd megkóstolom, belekeverem a kókusztejet és ekkor adom hozzá a cukrot, ha szükséges és igazítok az ízeken. Én elég sokat “igazítottam”, mert majdnem megdupláztam a fűszerek egy részét az eredeti recepthez képest. Persze az anyaghányadon is változtattam, mert kevésnek tűnt – igazam is volt. Végül kihűlve dobozba tettem és ezt ettük ebédre másnap, pirított arab laposkenyérrel – a pita tökéletesen megfelel erre a célra.

O.

Barbecue oldalas

barbecue_oldalasVégre a hétvégén olyan volt az idő, hogy sikerült Férjet rávenni, hogy begyújtsa a faszenes grillsütőt. Tudom, tudom, én vagyok az örök elégedetlenkedő – de nem lehetne, hogy olyan pont jó, nyári idő legyen? Nem 38 fok, de nem is 20, plusz szakadó eső……

Végülis szombaton a széltől eltekintve kellemes volt a klíma, úgyhogy már pácoltam is a húsokat. Nálunk évek óta a tarja a fő sláger grill-fronton, néhány éve csatlakozott be hozzá apukám mézes-mázos oldalasa. Ennek csupán annyi a titka, hogy előző nap félpuhára kell főzni, s a páccal szorgosan kenegetve a grillen ragacsosan ropogósra sütni.

A családi recept marad a kockás füzetben, ez egy kicsit távol-keleties hangolás volt, de a végeredmény hasonlóképpen finom lett. Kivételesen a hagyományos coleslaw helyett egy gabonasaláta és egy sült padlizsános finomság készült hozzá – jönnek is szép sorjában.

S külön jóság az oldalasban, hogy az eseményen résztvevő tündéri kutyuknak is jutott csemege – nehéz is lett volna a könyörgő tekintetüknek ellenállni…

Barbecue oldalas

2 kg oldalas, tenyérnyi darabokra vágva

só, babérlevél, bors

a páchoz

100 g nádcukor

100 ml száraz sherry vagy kínai rizsbor (Shaoxing)

100 g gyömbér lereszelve

3 gerezd fokhagyma egészen apróra vágva

200 ml ketchup

1 ek dijoni mustár

100 ml szójaszósz

Az oldalas darabokat a sóval, babérlevéllel és egész borssal ízesített vízben félpuhára főztem, majd a lében hagytam langyosra hűlni.

A páchoz a cukrot és a rizsbort egy edényben addig melegítettem, míg a cukor teljesen elolvadt benne. Belereszeltem a gyömbért és a fokhagymát is hozzákeverve néhány percig forraltam. Végül a többi hozzávaló is belekerült, jól összekevertem, majd hűlni hagytam.

A langyos husikat ezzel a páccal alaposan megkenegettem és a hűtőbe tettem. A maradék kence még kelleni fog a sütéshez!!! Legjobb, ha egy éjszakát pácolódik, de szükség esetén néhány óra is megteszi.

A sütést már Férj gondjaira bíztam, lelkére kötve, hogy szorgalmasan kenegesse az édes, fűszeres páccal. A koprodukciós oldalas bizonyíthatóan nagyon finom lett!

Folytatás tegnapról: csicsókafánk és gyömbéres sütőtök

csicsoka_fank

Őszintén szólva én még sosem ettem és nem is csináltam krumplifánkot – Férj viszont lelkesen üdvözölte ezt a gyermekkori finomságot. Még az sem riasztotta el, mikor halkan megsúgtam neki, hogy krumpli helyett csicsókából készült.

A csicsóka egyébként, tényleg egy szuperzöldség – nem azért, mert készíthető belőlepalacsintasütemény, vagy akár rakott egytál is – hanem mert rendkívül jó hatással van a szervezetünkre, magas rost-, inulin-, és fruktóztartalma miatt rendszeres fogyasztása javasolt.

Érdekes módon nyersen szerintem meglehetősen semleges az íze – az állaga pedig leginkább a karalábéhoz hasonlít. Cukoréhség ellen is ajánlatos a nyersen való rágcsálása, akár étkezések között is.

Megfőzve/sütve sokkal karakteresebb az íze, kicsit édeskés, diós jellegű. Emiatt a fánk tésztájának egy részét gyorsan rozslisztre cseréltem – szinte észre sem lehetett venni, és így legalább némileg kiegyensúlyoztam az olajban való sütést.

És hogy jobban csússzon, került mellé egy kis gyömbéres sütőtök – itt az ízeket mindenkinek magának kell behangolni, nálunk jó sok friss gyömbér került bele, kicsit csípős is lett, de én így szeretem (a többiek meg kénytelenek ehhez igazodni :-) )

Csicsókafánk

250 g csicsóka, meghámozva, felkockázva

100 g krumpli, meghámozva, felkockázva

150 g teljeskiőrlésű rozslizst

200 g finomliszt

25 g élesztő

1 tojássárgája

1 tk nádcukor

kb. 1 dl víz

A csicsókát és a krumplit sós vízben puhára főztem, majd alaposan lecsöpögtettem. A többi hozzávalóval együtt dagasztótálba tettem és összegyúrtam. Kicsit lágy, de kezelhető tésztát kell kapni.

Egy bő félórát pihentettem, majd ujjnyi vastagra kinyújtottam, kisebb fánkokat szaggattam belőle pogácsaszaggatóval és letakarva mégegyszer kelesztettem. Mikor szépen feljöttek, bő olajban – mint a farsangi fánkot szokás – kisütöttem.

Gyömbéres sütőtökpüré

1 sütőtök

nádcukor

1-2 ek vaj

só, bors, fahéj

reszlet gyömbér

A tököt hosszában félbevágtam, a magjait kikapartam. Rákockáztam a vajat, megszórtam a cukorral és a fahéjjal, majd a sütőben puhára sütöttem.

A puha tökhúst aprítóba kanalaztam, hozzáreszeltem a gyömbért, sóztam, borsoztam és homogénre mixeltem.

Leves őszi napokra – vöröslencsével és sütőtökkel

voroslencse_sutotok_leves1

A vöröslencse alapvetően is gyakori vendég a konyhámban, általában Chili & Vanília nyomán sárgarépás-kókusztejes leves készül belőle. Konkrétan ez a gyerekek kedvenc levese – persze csak ha nem szalad meg a kezem chilli-ügyben. A vöröslencsében az a legjobb, hogy nemcsak egy egészséges hüvelyes, de rendkívül hamar meg is puhul, nincs szükség áztatásra sem és mégis félóra alatt finom, fűszeres, krémes leves készül belőle.

Nigel Slater könyvét lapozgatva bukkantam erre a sütőtökös verzióra, amiben a legjobban a levesbetét tetszett: mogyoróolajon karamellizált hagymakarikákkal tálalta. Nálam őrségi tökmagolajon sültek édesre a hagymadarabok és hogy a fiúk is örüljenek, még némi ropogósra sütött sonkacsíkkal is megfejeltem a dolgot – de persze a vega verzió is nagyon finom.

Sütőtökös vöröslencseleves

1 kisebb fej hagyma, kockára vágva

2-3 gerezd fokhagyma, apróra vágva

2 ek olaj

egy darabka gyömbér, lereszelve

225 g vöröslencse

1 tk kurkuma

egy csipet currypor

chilli – ízlés szerint

250 g sütőtök, felkockázva

egy csokor petrezselyem (eredetileg persze korianderzöld)

só, bors

a tetejére

3-4 hagyma

tökmagolaj

néhány szelet prosciutto sonka

A hagymát az olajon megpirítottam, hozzáadtam a fokhagymát és a gyömbért majd néhány keverés után a vöröslencse és a sütőtök is ment a lábasba. Jól átforgattam és felöntöttem kb. 1 liter vízzel.

A fűszereket is hozzáadva olyan félóra alatt meg is puhult minden. Ekkor vettem elő hű segítőmet a merülőmixert és pürésítettem az egészet. beleszórtam a felaprított petrezselymet és igazítottam az ízén sóval, borssal.

Amíg főtt a leves, volt idő a feltétet is megcsinálni.

A hagymákat vastag karkákra vágtam és az olajban sütni kezdtem. A lehető legkisebb lángot használtam, gyakran kevergettem, hogy puha, karamellizált karikákat kapjak. Persze nem maradt karika, de az íz a lényeg.

A prosciutto sonkát ujjnyi csíkokra vágtam és grill alatt ropogósra sütöttem.

Tálaláskor a hagymát és a sonkát a leves tetejére szórtam és tökmagolajjal pöttyöztem.