Tag-Archive for » hagyma «

Napsütötte ebéd – marinált sertéskaraj és karamellizált hagyma

pacolt_sertes_sulthagyma

A hagyma már magában megér egy misét, de azért némi hús sosem árt alá. Az eredeti recept ugyan borjúhúsra íródott, nálunk karajszelettel készült és nagyon finomra sikeredett.

A hagymából viszont ez az adag szűkösen volt elég három felnőtt étvágyára (pedig már az alapreceptet is felszoroztam) ebből szerintem nincs az a mennyiség ami el nem fogyna.

Pácolt karajszeletek karamellizált hagymával

kb. 8 szelet karaj

1 kisebb hagyma

2 gerezd fokhagyma

1 ek felaprított petrezselyemzöld

1 szárított chilli, elmorzsolva

egy fél citrom leve

3 ek olívaolaj

a karamellizált hagymához

3 nagy fej hagyma

3 ek vaj

3 ek olívaolaj

3 ek nádcukor

A páchoz valókat egy üvegtálban összekevertem (erősen avokádókrémet idéző illata volt, kb. abba is ugyanezeket a dolgokat rakom, meg persze avokádót) és a hússzeleteket beleforgattam. Hűtőben pihenhet akár egy egész éjszakát, de minimum 1-2 órát mindenképpen adjunk neki.

A hagymákat félbevágtam és vékonyan felszeleteltem. Egy nagyobb serpenyőben megmelegítettem az  olajat és a vajat, majd ment hozzá a hagyma. Jól átforgattam és 1-2 perc után a cukrot is hozzáadtam. Ez önállóan el is volt magában egy kis ideig a tűzön, olyan 10-12 perc elteltével (kis lángon) kezdett kellemes aranybarna színt felvenni. Ekkor már nem árt némi figyelem, kevergetés, nehogy keserű legyen a vége.

A hússzeleteket kivettem a pácból, öntöttvas serpenyőben kevés olajon oldalanként 4-5 perc alatt megsütöttem. Gabona-hüvelyes keverékkel és a sült hagymával tálaltam.

ötlet: Jamie Oliver Magazine, 2010/11 Yearbook

Sajtos-hagymás rudak

sajtos_hagymas_rud

Na akkor az édesség-dömping után jöjjön valami “sósság” is. Egészen véletlenszerűen a Dr. Oetker élesztőkhöz csomagolt receptes reklámanyagon találtam ezt a finomságot és már egy ideje a pulton várta, hogy végre tiszta legyen a terep (értsd: ne legyen itthon a család tejérzékeny fele). A múlt héten aztán el is készült, nagyon finom lett a pirított hagymától és a sok cheddar sajttól (ezért külön köszönet Millie-nek)

Sajtos-hagymás rudak

a tésztához:

375 g liszt

1 tasak élesztő (7g)

1 kk só (nekem egy picivel több kívánkozott bele)

75 g puha vaj

100 g reszelt cheddar sajt – vagy gouda, vagy más karakteresebb típus

50 ml joghurt

150 ml langyos tej

a tetejére:

100 ml joghurt

100 g pirított hagyma (nekem ez olyan 3 nagyobb fejből jött ki)

50 g reszelt cheddar sajt

A lisztet az élesztővel elkevertem, hozzáadtam a többi hozzávalót sima tésztát dagasztottam belőle – én egy kicsit lágynak éreztem, úgyhogy még raktam hozzá némi lisztet.

Letakarva, meleg helyen duplájára kelesztettem.

A sütőt előmelegítettem 200 ºC-ra és kikészítettem két nagyobb tepsit, sütőpapírral bélelve.

A megkelt tésztát átgyúrtam és kb. 30×40 centis lappá nyújtottam. Megkentem a joghurttal, megszórtam a pirított hagymával és a sajttal. A tésztalapot hosszában kettévágtam, majd az így nyert lapokból 1-1,5 cm széles csíkokat vágtam. Mielőtt a tepsibe raktam volna, mindegyiken tekertem egyet a tengelye körül.

Szerencsi lepcsánka

lepcsanka

Vagy lapcsánka, vagy tócsni, vagy lehetne még a krumplislepény nevét sorolni hosszan. Én is régóta csinálom a reszelt krumpli-tojás-hagyma-liszt kombinációt (nyáron még gyakrabban cukkinivel) de Szerencsen egy egészen másfajta verzióval találkoztam.

Évek óta mindig egy csodálatos, izgalmas, szórakoztató és iszonyatosan fárasztó hetet töltünk a gyerekekkel ebben a borsodi városban a Kolompos együttes családi táborában. Ami egyébként hatalmas móka, mert nemcsak a gyerekek érzik magukat fergetegesen, de 10 napig mi is egyfajta burokban élünk (tavaly még Michael Jackson halála is csak napok múlva jutott el  hozzám). Nappal a gyerekekkel gyöngyöt fűzünk, kardot faragunk, varrogatunk, aztán este (vagyis inkább éjszaka) beindul a felnőtt mulatság, finom pálinkákkal, hegyaljai borokkal, szalonnával, hagymával – meg persze az elmaradhatatlan éjszakai focival..

Idén a Szerencsi Kollégium csapata is kitett magáért, Anci nénivel az élen, aki az allergiás gyerekeknek még tej-, és tojásmentes lángost és kürtöskalácsot is produkált. Ami pedig már szinte a védjegyévé vált, az a lepcsánka. Nincs is annál jobb, mint a téli táboridéző hétvégén a mínusz fokok röpködése közepedte egy jó forralt bor, egy szelet grillezett tarja és néhány forró  lepcsánka, amit Anci néni rendíthetetlenül, órákon keresztül süt nekünk.

Na és amiben más ez (legalábbis számomra), az a sok tojás és a szóda, amitől kicsit palacsintajellege lesz, és sokkal könyebb, mint amit én szoktam csinálni. Érdemes kipróbálni!

Lepcsánka (5-6 személyes adag)

500 g krumpli, egészen finomra reszelve

100 g vöröshagyma, apróra vágva

50 g fokhagyma, apróra vágva

350 g liszt

egy csokor petrezselyem, apróra vágva

só, bors

4-5 tojás (mérettől függ)

szódavíz

A lereszelt krumplit a többi hozzávalóval összekevertem, majd annyi szódavízzel nyomtam fel, hogy aránylag híg, palacsintatésztához hasonló állagú masszát kapjak (nem mértem, de 2-3 dl biztosan ment bele).

Forró olajba kisebb merőkanálnyi adagokat öntve (sülés közben szétterül és megnő) kisütöttem a lepénykéket. A fokhagymás tejföl kötelező kísérője!!!

Amitől a pasik térdre borulnak…..

cheddar_hagyma_kenyer1

….legalábbis nálunk így tett a 15 éves fiam, mikor ezt a kenyeret megsütöttem. Konkrétan térdenállva kezet csókolt érte. Örültem, hogy így végre nagyjából egy szintre kerültünk, mert egy ideje már vagy két fejjel magasodik fölém.

És hogy mivel értem el ezt? Egy egyszerű kenyérrel, amibe felkockázott Cheddar sajtot, karamellesen-édesre pirított hagymát és almadarabokat sütöttem. A végeredménytől illatozott a ház és valóban nagyon finom lett!

Kenyér chedarral, hagymával, almával

400 g fehér búzaliszt

150 g teljeskiőrlésű liszt

25 g friss élesztő (vagy egy zacskó szárított)

kb. 3 dl langyos víz

1 tk só

1 alma, hámozva, felkockázva

1 fej vöröshagyma, felkockázva

100 g Cheddar sajt, felkockázva

2 ek olívaolaj

Az olívaolajon lassú tűzön megsütöttem a hagymát. Akkor jó, amikor elkezd egy picit barnulni, de azért ne várjuk meg,amíg megég.

A liszteket egy tálba öntöttem, rámorzsoltam az élesztőt, és a többi hozzávalóval együtt (az olajat is beleöntöttem, amin a hagymát sütöttem) lágy, ruganyos tésztát dagasztottam belőle. A vizet mindig folyamatosan szoktam adagolni, mert minden liszthez már mennyiség kívánkozik.Akkor az igazi, mikor szép fényes lesz és nem ragad az edény falához.

Letakarva duplájára kelesztettem.

A megkelt tésztát ököllel lepüföltem, majd lisztezett felületen jó alaposan átgyúrtam. Kiolajozott kenyérformába tettem és letakarva mégegyszer kelni hagytam.

Közben előmelegítettem a sütőt 200 ºC-ra, és egy óra alatt meg is sült a kenyérke.

A folyékony saláta

gazpacho

Őszintén szólva az ilyen meleg napokon nemcsak főzni nincs kedvem, hanem úgy alapvetően is csak takarékos üzemmódban működöm. Magam miatt ellennék salátán napokig, de a gyerekek (na meg a ház ura) legalább napi egyszer főtt ételt követelnek.

Persze egy tisztességes gasztroblogger igyekszik kicselezni a családját és legalább látszólag korrekt ebédet feltálalni.  Például leves címszóval összeturmixol dolgokat. Még szerencse, hogy a spanyolok nevet is adtak neki: Gazpacho.

Az autentikus paradicsomon, uborkán, hagymaféléken, paprikán és kenyéren kívül került bele egy avokádó is (nehogy tönkremenjen) és egy csomag petrezselyem (‘baja nem lehet tőle’ alapon). Egyik sem vált a kárára.

Gazpacho

6 paradicsom

4 uborka

1 sárga paprika

2 kis fej lilahagyma

1 avokádó

1 csokor petrezselyem

3 gerezd fokhagyma

1 szelet kenyér

2 dl paradicsomlé

víz

olívaolaj

citromlé

nádukor, só, bors

jégkocka

A paradicsomokat meghámoztam – az eljárás: felül keresztben bevágtam és leforráztam, így egyszerűen lejön a héja – és negyedekbe vágva kiszedtem a magjait.

Az uborkát meghámoztam és a paprikával meg a hagymákkal együtt felkockáztam.

A zölségeket a turmixgépbe zúdítottam, ment hozzá az avokádó húsa, a kenyér cafatokra tépkedett belseje, a fűszerek, az olaj, a citromlé, a paradicsomlé és kb. 1 dl víz – a folyadék mennyiségén ki-ki ízlése szerint igazíthat.

Innen már csak egy gombnyomásra volt az ebéd. Galuska helyett jégkockákat tettem bele (a gyerekeimek persze ez tetszett legjobban) és egy apróra vágott uborkával valamint néhány csepp Tabascóval tálaltam.

Hagymás bhaji

hagymas_bahji

A kókusztejes vöröslencsefőzelék mellé gondolkodtam valami feltét(el)en, amikor eszembe ötlött egy régóta kipróbálásra váró recept. A februári GoodFoodban készített Jamie O. zöldséges bhajit, s egy cetlire is kijegyzeteltem már valahonnan egy hagymás változatot. Mivel a ropogóra sült hagymát kifejezetten szeretem a vöröslencséhez (és a sárgaborsóhoz), az alapot az képezte, némi indiai ízzel fűszerezve.

Készítés közben jöttem rá, hogy ez tulajdonképpen majdnem a mi lapcsánkánk, csak a fűszerezése más. Úgyhogy ez lehet akár az indiai lapcsánka is – a másik nevet úgyse tudom megjegyezni!

Hagymás bhaji

4 nagy fej hagyma, vékonyra szeletelve

1 kisebb répa, durvára reszelve

2 kisebb krumpli, durvára reszelve

egy kevés chilli (ízlés szerint)

fél kk őrölt gyömbér, vagy egy darabka friss, reszelve

egy csokor petrezselyem (eredetileg koriander, de mint tudjuk azt nem szeretem)

2 tk mustár

1 tk kurkuma

1 tk őrölt római kömény

2, 5 tk só

120-140 g liszt

1 tk sütőpor

120-140 ml víz

Az elkészítés roppant egyszerű: a hozzávalókat jó alaposan össze kell keverni és kisütni.

Na jó, ennél kicsit részletesebb leszek. Szóval a hozzávalókat tényleg belezúdítottam egy nagyobbacska edénybe és jó alaposan összekevertem. A liszt és a víz mennyiségén bátran lehet igazítani, lényeg, hogy valamennyire összetartsa a masszát.

Egy serpenyőben olajat melegítettem, majd a hagymás masszát egy evőkanállal adagolva ropogós, aranybarna lepényeket (bhajikat :-)  ) sütöttem.

Frissen az igazi – de abbahagyhatatlan!

Hagymás-diós rozscipócska

rozsos_buci

Az idei első Gasztroblog-találkozóra készült ez a finomság – hogy tartsuk magunkat azon jó szokásunkhoz, hogy valamelyikünk mindig visz valami kenyérfélét. Orsi isteni meggyes trifle-t hozott (triffle már több is készült nálunk, citromos és málnás is) én pedig a nemzeti trikolor jegyében a Red Nose Day-re sütött linzereket szórtam meg pisztáciával és némi porcukorral. Nyilatkozni nem tudok  milyen lett, mert egy darab sem maradt, viszont sikeresen megmentettem Vesta utolsó szelet répatortáját és ‘saját levében’ pikánsan ízesített camambert-jének egy darabját.

Külön köszönet Vestának a fotóért, mert itthon a sütőből egyből a kosaramba ugrottak a zsömlék és már indultunk is, nem volt időnk fotózásra. Viszont Orsi kocsijában igen érdekes illatanyag keletkezett :-)

A receptet egy böngészés alkalmával a Sass & Veracity című blogon találtam.

Hagymás-diós rozscipócska

2 kisebb hagyma, apróra vágva

½ bögre olívaolaj

2 bögre tej/rizstej

egy zacskó szárított élesztő (7 g)

¼ bögre langyos víz

1 ek méz

5,5 bögre liszt

1 bögre telses kiőrlésű rozsliszt

1 ek só

½ tk frissen őrölt bors

¾ bögre dió, szárazon megpirítva, durvára vágva

a tetejére

1 tojás

szezámmag/mák/ bármilyen olajos mag

A hagymát az olajon lassú tűzön puhára pároltam, majd aranybarnára karamellizáltam. Szűrővel leszűrtem, a felfogott hagymadarabokat félretettem, az olajba pedig beleöntöttem a tejet.

A langyos vízbe beletettem a mézet és az élesztőt, összekevertem és hagytam, hogy néhány perc alatt kicsit felhabosodjon.

A dagasztótálba tettem a kétfajta lisztet és sót, ráöntöttem a tejes-olajos keveréket, majd ment hozzá az élesztős folyadék is. Kidagasztottam a tésztát, majd lisztezett felületen elterítettem, rászórtam a diót és a pirított hagymát, majd félbehajtottam a tésztát és jól lenyomkodtam.

Alaposan átdagasztottam kézzel, szorgosan visszatömködve a folyamatosan kipotyogni akaró diódarabokat. Ez elég sziszifuszi munka, de megéri.

Végül visszaraktam a dagasztótálba és kelni hagytam.

Mikor kb. kétszeresére kelt (1.5-2 óra), megint a lisztezett konyhapultra borítottam, ököllel kicsit leütögettem és kétfelé szedtem a tésztát. Az egyik felet hengerré sodortam és 12 felé vágtam. Mindegyik adagból kis zsömlét formáztam a két tenyerem között és sütőpapíros tepsibe tettem őket kb. 5 cm-re egymástól.

Aztán ezt a tészta másik felével is megismételtem és letakarva megint kelni hagytam kb. 1,5-2 órát.

Közben a sütőt előmelegítettem 190 ºC-ra és az aljába egy vízzel teli edényt raktam.

Mikor a kis bucik kellőképpen megkeltek, lekentem őket tojással és megszórtam a magokkal. A forró sütőbe tolva 25-30 perc alatt sültek ki. Félidőben megcseréletem a két tepsit, hogy a felsőnek is szép színe legyen.

N.