A pitasütés és gyros készítés egyáltalán nem szerepelt a tegnapi terveim között, alapvetően libamellek lebegtek lelki szemeim előtt. Reggel 8-kor már gyúrtuk a gyömbéres-melaszos kekszet (post hamarosan) a kisfiammal, majd édeskettecskén bábszínházaztunk egyet, s délben feltette a kérdést

– Anya, te csináltál ma ebédet??

– Van tegnapról egy kis leves – próbáltam magyarázkodni, de ő ellentmondást nem tűrő hangon közölte:

– Akkor megyünk gyrost enni (ez az ő szájából kb. dijosz-nak hangzik (igen, már járunk logopédushoz)

– Inkább csinálok én otthon jó? – kérdeztem, gyorsan végiggondolva a mélyhűtő tartalmát.

– Jó, de vegyünk pitát hozzá!

– Tudod mit, azt is csinálok!

Na, ekkor éreztem végre azt, hogy a gyermekem egy kicsit felnéz rám. Lám mikre képes a konyhatündérség….

A csípős-fűszeres cékla kicsit szokatlan lehet a gyroshoz, de higgyétek el, valami fenségesen harmonizált az ízekkel! Örök hála Chili & Vaníliának, aki anno annyit magasztalta a sült céklát. Én eddig pici sóval, borssal szerettem leginkább, de az idei tél slágere szerintem ez a fűszeres, chilis verzió lesz!

Gyros

a húshoz:

Csíkokra vagdalt sertéslapockát (de nyugodtan lehet tarja, sőt akár csirkecomb-filé is, vagy estleg borjú, bárány, kinek mi akad otthon) sóztam, borsoztam, rányomtam 4-5 gerezd fokhagymát, megszórtam görög fűszerkeverékkel, olívaolajjal és jól összeforgattam. A hűtőbe tettem pihenni, amíg a többit előkészítettem. Mikor már a pita megkelt, forró olajon átforgattam a husikat, majd fedő alatt kicsi vízzel puhára pároltam, s a végén zsírjára sütöttem.

a pitához (12 db)

450 g liszt

2 tk só

30 g friss élesztő

300 ml langyos víz

4 ek olívaolaj

A vízzel elkevertem az élesztőt, és a többi alapanyaggal jól összegyúrtam. Meleg helyen duplájára kelesztettem. Mikor megkelt, lisztezett felületen mégegyszer átgyúrtam, majd 12 – nagyjából egyenlő – részre osztottam. Mindegyikből ovális formákat nyújtottam, vigyázva arra, hogy a tészta ne legyen túl vékony, különben nem tud rendesen felpúposodni. Fél órát pihentettem, addig előmelegítettem a sütőt 240 C°-ra. Mivel a pitát hivatalosan forró vaslapon sütik, 2 nagy tepsit (sütőpapírral) is betettem a sütőbe, hogy kellőképpen átforrósodjon. Mikor a sütő elérte a szükséges hőfokot, a pitákat gyors mozdulattal a  forró tepsikbe dobáltam. 5-6 perc alatt megsülnek, nem szabad, hogy megbarnuljanak, mert akkor túl ropogós lesz. Ha mindent jól csináltunk, remekül felpuffadnak, mint egy kis gömböc.

Csípős-fűszeres cékla

2-3 közepes cékla (alufóliába csavarva a sütőben megsütve)

1 fej lilahagyma

olívaolaj

egy marék dió

1 kis chilipaprika

4 apróbb paradicsom

1 ek balzsamecet

2 ek nádcukor

A hagymát félbevágtam és vékony csíkokra szeleteltem. Az olívaolajon lassú tűzön megpirítottam, majd rádobtam a lereszelt sült céklát is. Sóztam, borsoztam, majd a többi hozzávalót is belekevertem. Felforraltam az egészet, majd kis lángon még kb. 30-40 percig főztem, míg az alján csak egy ragadós szirup maradt.

a káposztasalátához:

a káposztát egészen vékony csíkokra vágtam, hozzáadtam 2 fej szintén csíkokra vágott lilahgymát , jól megsóztam és összekevertem. Egy kis pihenő nem árt neki.

a joghurtos öntethez:

2 pohár joghurtba belenyomtam 4 gerezd fokhagymát és sóval borssal és egy marék petrezselyemmel ízesítettem.

Ezt mind beletuszkoltam a kisült pitákba és már ehettünk is.

Források:

fűszeres cékla: GoodFood novemberi száma

pita: Martha Day: Baking

A kisfiam azóta már le is adta a rendelését egy újabb adagra, mert ez mind egy szemig még aznap este elfogyott