Tag-Archive for » körte «
Ez egy tipikusan gyorsan összedobható egytálétel, mutatós, finom és egyszerű. És némileg kárpótolnak az ízek a még el nem érkezett tavaszi finomságokért. A téli körte és a kéksajt amúgy is nyerő páros, nekem köretnek is tökéletes volt, a családom elégedetlenkedő felének krumplit sütöttem hozzá.
Körtével, kéksajttal sült karaj
8 szelet seréskaraj
3 körte
3 lilahagyma
100 g kéksajt
némi olívaolaj
2 ág rozmaring
só, bors
A karajszeleteket sóztam, borsoztam. A körtéket elnegyedeltem (héjastul) és a magházukat kiszedtem. A lilahagymát megpucoltam és nyolc szeletre vágtam.
Egy nagyobb serpenyőben (adott esetben agyagtálban, de mindenképpen olyan legyen, ami utána a sütőbe berakható) megmelegítettem az olajat. Rádobtam a hagymát, a körtét és a rozmaringot, majd néhány perc alatt átpirítottam. Ezután mentek bele a hússzeletek, csak éppen annyira, hogy színt kapjon.
Az egészet még kicsit megsóztam, tekertem rá frissen borsot, majd a sajtot a tetejére morzsoltam.
200 C°-ra előmelegített sütőbe toltam és 10-15 perc alatt (ameddig a sajt elolvad, és az egész egy kicsit megpirul) készre sütöttem.
A BBC EatWell magazinjából merítve
Még a múlt héten vettem egy darab gorgonzola sajtot a kedvenc csömöri sajtboltomban. Bevallom, még nem volt szerencsém ehhez a sajtfajtához, így kíváncsian bontottam ki itthon. Hogy is fogalmazzak finoman….. ? Nem győzött meg túlságosan, magyarán szólva rém büdös volt és nagyon erőteljes ízű.
Pihent néhány napot a hűtőben szegény, de aztán úgy döntöttem, hogy azért gasztroblogger az ember lánya, hogy ne hátráljon meg holmi szagos sajtoktól. GYorsan leveles tésztát kerítettem, körtét, diót aprítottam és már sültek is a kis lepények.
És igen, érdemes volt! Nagyon finom lett! Sőt kellett is a gorgonzola erőteljes íze a körte és a dió mellé.
(*a gyerekeknek juhtejes pecorinóval és füstölt juhsajttal készítettem el. Az egyik a körtedarabokat szedegette le, a másik a sajtot és a diót. Gyöngyöt a disznók elé……)
Gorgonzolás-körtés-diós lepénykék (6 darabhoz)
fél adag leveles tészta
10 dkg gorgonzola sajt
2 kisebb körte, hámozva, felkockázva
egy nagy marék dió, durvára vágva
tojás
A levelestésztát nagyobbacska téglalappá nyújtottam és egy éles késsel 6 darabra vágtam. Ezután a késsel mindegyik lepényre húztam egy “belső keretet” a szélétől olyan fél centire – persze vigyázva, hogy ne vágjam át.
Az így kapott belső részre halmoztam a körtekockákat, a diót és a sajtdarabokat szépen 6fele osztva.
A kimaradó tésztaszéleket lekentem tojással, egy picit megsóztam az egészet és előmelegített (220ºC) sütőben barnulásig sütöttem.
Egy pohár fehérborral kitűnő vacsora volt.
Attól tartok szerelembe estem G.R. receptjeivel (és merülőmixerével) és egyre inkább érlelődik bennem a gondolat, hogy magamévá teszem egy könyvét. Átnéztem az amazonon a kínálatot, de nem igazán tudtam még dönteni. Szívesen fogadnám a Ti véleményeteket/tapasztalataitokat a magyarul még ki nem adott könyveiről.
Az almás-karamelles káposzta egyértelműen tarolt – azóta a gyerekeim az óriásplakátját meglátva egyből kiabálnak, hogy ott a ‘káposztás bácsi’ – így nem is aggódtam a következő kiszemelt recept miatt.
Az áldozat pedig egy mandulakrémes-körtés torta volt, aminek egy variációja – fügével – a nemrégiben megjelent Vasárnapi Ebéd című könyvében is megtalálható. A siker csak annyira volt elsöprő, hogy én kb. egy néhány miliméteres szeletkét tudtam csak enni belőle, a többit a rajongó család mind felfalta….
Tanulság: legközelebb még nagyobb formában kell sütni – mert már így is a 20cm-ről 24-re adaptáltam a receptet.
Mandulakrémes-körtés torta
1 adag levelestészta
3 zamatos körte
a mandulakrémhez:
100 g vaj/növényi margarin)
100 g nádporcukor
1 tojás
100 g hámozott mandula
3 ek liszt
(2 ek Amaretto – ez most kimaradt, helyette néhány csepp keserűmandulaaromát tettem hozzá)
a sziruphoz:
50 g nádcukor
50 ml víz
fahéjdarabok, vagy őrölt fahéj
2 csillagánizs
1 citrom frissen facsart leve
A levelestésztából kivágtam egy akkora kört, hogy ki tudjak bélelni vele egy 24-cm-es piteformát úgy, hogy az oldalára is kerüljön tészta. A kivajazott formába belenyomkodtam a tésztát és a hűtőbe tettem.
A sziruphoz a cukrot és a vizet egy kisebb lábosban megmelegítettem, hozzáadtam a fűszereket és a citromlevet, majd kb. 10-15 perc alatt sziruposra beforraltam.
A körtéket meghámoztam, a magházukat kivágtam és vékonyan felszeleteltem őket. Ráöntöttem a kihűlt szirupot és állni hagytam egy kis ideig.
A mandulakrémhez először is enyhén megpirítottam a mandulát (ezt a recept nem írta, de én jobb szeretem így az ízét), majd aprítóban megőröltem. Habosra kevertem a vajat és a cukrot majd hozzáadtam a tojást, és azzal is jó alaposan kikevertem. Végül beleszórtam az őrölt mandulát, a lisztet és a mandulaaromát is.
Elővettem a hűtőből a tésztát, rákanalaztam a mandulakrémet, majd kiszedegettem a körtéket a szirupból, és körkörösen a krémre rendeztem őket. 190C°-ra előmelegített sütőben 40-45 percig sütöttem – akkor tökéletes, amikor egy kicsit elkezd karamellizálódni a teteje.
És hogy az illatos szirup se vesszen kárba, a kihűlt torta tetejére kanalaztam, úgy kínáltam.