Tag-Archive for » mogyoró «

Segítsüti 2013 – a recept


mogyoros_brownie_3

 

Ma még lehet licitálni a Segítsütikre, az árverésből befolyt összeg segítségével a Magyar Gyermekmentő Alapítvány összetört gyermekmentő autójának pótlásához szeretnénk hozzájárulni. Az akcióról minden tudnivaló itt olvasható, a licitálás április 8-án, hétfőn 16.00 órakor zárul.

Addig is hozom a receptet ehhez a tömör-gyönyörhöz. Ajándéknak is nagyon jó, pl. egy ilyen formában sütve, nálam eddig mindig nagy sikert aratott

Mogyorós-nutellás brownie

(22×36-os tepsihez)

150 g törökmogyoró

180 g liszt

½ tk só

200 g vaj

200 g étcsokoládé

300 g nádcukor

3 nagy tojás

vanília

a tetejére:

150 g nutella

50 g Philadelphia krémsajt

1 nagy tojás

1 ek liszt

A mogyorót 160ºC-os sütőben 8-10 perc alatt megpirítottam. Amennyiben nem pucoltat kapunk (nekem ritkán sikerül), konyharuhába csomagolva ledörzsölöm a barna héját. Ezután durvára vágtam és félretettem.

Egy tálban összekevertem a lisztet, a mogyoró egyharmadát a sót és a vaníliát. A vajat és a csokoládét gőz felett összeolvasztottam, majd a cukrot hozzátéve habverővel keverni kezdtem. Egyesével beleütöttem a tojásokat is és jól eldolgoztam a csokis masszában. Fakanállal, több adagban a lisztet is hozzákevertem, majd az előkészített tepsibe terítettem.

A tetejére valókat kézi habverővel összekutyultam, a tészta tetejére kanalaztam és spirál alakban belekevertem.

Megszórtam  a maradék mogyoróval majd az előmelegített sütőben kb. 35-40 perc alatt megsütöttem. Akkor tökéletes, mikor a közepét még kicsit rezgősnek látjuk.

Eredetileg a Stahl magazin decemberi különszámából, némi átalakításon átesve 🙂

Segítsüti 2013 – Mogyorós (nutellás) brownie

mogyoros_brownie_1

 

Ugyan idén a tavasz még várat magára, de a Segítsüti akció már itt van. Immár ötödik alkalommal töröm a fejem, melyik süteményt válasszam, sütöm a próbaadagokat – a család rendkívül hálásan eszi meg a nem megfelelő próbálkozásokat – és izgulok, vajon kit ismerhetek meg a licitálók közül.

Az idei süteményem egy nagyon csokis, nagyon mogyorós brownie, amit igazából már kb. ötször sütöttem meg az elmúlt néhány hónapban. Ez lett úgymond az én “köszönet” süteményem. Kapta karácsonyra tanítónéni, nagyon kedves (és nagyon nutella-rajongó) barátnő (állítása szerint rendkívül jó hatása van vizsgaidőszakban), segítőkész kolléganő, sőt az előző évi licitnyertes is (ráadásként) :-).

A sütiárverés pontos menetéről a honlapon olvashattok, licitálni pedig ezen a linken lehet.

Három napon át zajlik az árverés, amely 2013. április 8-án hétfőn 16:00-kor zárul. 

A befolyt támogatási összegből a Magyar Gyermekmentő Alapítvány totálkárosra összetört gyermek mentőorvosi autójának pótlásához és/vagy átalakításához, felszereltségéhez szeretnénk hozzájárulni.

segitsuti-logo

 

 

A blogot a  facebookon is megtaláljátok: http://www.facebook.com/konyhablog.hu

 

Egy édes, egy sós: fűszeres diófélék

fuszeres_magok

Múltkoriban zaklatott  a Nagy valami fűszeres mogyoróval, ami állítólag nagyon finom. De mikor az orra alá dugtam az összetevőket leíró papírdarabot, mindjárt leolvadt az arcáról a mosoly. Abban viszont egyetértek, hogy időnként az embernek sürgősen valami sós rágcsát kell kerítenie, filmnézéshez, olvasáshoz vagy a netes barangoláshoz. Ehhez jó ötlet a fűszeres diófélék keveréke például – hihetetlen, mennyivel jobbak megpirítva – és jön még majd egy elképesztően egyszerű kréker is.

A fűszerezés persze szabadon változtatható, az enyémbe most rozmaring került – meglepő, mi? – mellé narancshéj és jófajta tengeri só. Nagygyerek tetszését is elnyerte, csak a diókat pöckölte módszeresen arrébb, amit viszont egyáltalán nem bántam, mert szerintem meg az volt a legfinomabb.

Fűszeres diófélék

5 bögrényi vegyes dióféle (nálam dió, törökmogyoró, kesudió és földimogyoró)

2 tk tengeri só (fleur de sel)

1 ek friss rozmaring, apróra vágva

2-3 ek olívaolaj

1 bionarancs reszelt héja

A dióféléket összekevertem, az olívával és a fűszerekkel alaposan összeforgattam, majd sütőpapíros tepsibe öntöttem.

Előmelegített sütőben 180ºC-on aranybarnára sütöttem.

Egyszerű, nem?