Tag-Archive for » nyúl «

Rozmaringgal füstölt nyúlgerinc en croute, csicsóka rosejbnivel

fustolt_nyul_II

Már egyszer elmeséltem, milyen viszony fűz a nyúlhoz és a nyúlételekhez. Sajnos tény, hogy valahogyan magamtól sosem jut eszembe nyulat venni, pedig én igen szeretem. Talán ezért is örültem meg nagyon a Tetrabbit felhívásának – meg persze a nyereményként felajánlott utalvány a kedvenc éttermembe is erősen motiváló volt.

Ismerve a család enyhe ellenérézését a nyúlhússal kacsolatban, a gerincet választottam, mint leg-felismerhetetlenebb részét. Az evidens volt, hogy a kacsamellen felbuzdulva, ez is kapni fog egy enyhe füstölést , de hogy kicsit ünnepibb legyen a megjelenése, petrezselymes-diós pestóval kenegettem és leveles tésztába csomagoltam. Így akár előző nap, vagy karácsony reggelén is előkészíthetjük, s este csak át kell sütni.

És az eredmény? A lányom egy darabig sajnálkozott a szegény nyuszi miatt, de aztán hamar túllépett ezen és a többiekkel együtt szó nélkül, csillogó szemekkel falta be.

A körethez csicsókát sütöttem, ami ilyen formában teljesen a sültkrumplira hajazott – csak sokal összetettebb, komplexebb ízzel. Viszont ezt a múltkori fánk után már nem bírtam a gyerekeknél eladni –  valamiért nagyon gyanakvóak lettek :-) – ők krumplipürét kaptak

Rozmaringgal füstölt nyúlgerinc, petrezselyem-pestóval, leveles tésztába bújtatva (en croute)

500 g nyúlgerinc

vaj

só, bors

a füstöléshez

1/3 bögre rizs

1/3 bögre feketettea levél

3 ek nádcukor

3-4 ág rozmaring

a pestóhoz

1 csokor petrezselyem

egy marék rukkola

1 gerezd fokhagyma

egy marék dió, szárazon megpirítva

1 ek dióolaj

2 ek olívaolaj

só bors

az en croute sütéshez

egy csomag leveles tészta

1 tojás, felverve

a körethez:

csicsóka

olaj, vaj

só, bors

A húsdarabokat sóztam, borsoztam, majd forró vajon gyorsan körbepirítottam.

Az öntöttvas wokot 3-4 nagyobb darab alufóliával kibéleltem, hogy a szélén is bőven túllógjon.

Az aljába szórtam a rozmaringágakat, a cukrot, a rizst és a teát, majd alágyújtottam. Mikor füstölni kezdett ráraktam egy fém zöldségpárolót (ez a lábakon álló, lyukacsos alaptípus) és arra a húsokat.

A wok tetejét is hasonlóképpen kibéleltem alufóliával, s mikor rátettem a fedőt, a két túllógó alufóliadarabot szorosan összetekertem, hogy a füst odabent maradjon. Ilyenkor már esetleg érdemes kisebbre venni a lángot.

Közben a pestóhoz valókat aprítógépben krémesre kevertem és sóval, borssal igazítottam az ízén.

10-12 percnyi füstölés után kiszedtem a nyúlgerinceket, megkenegettem őket a pestóval, majd a levelestésztába csomagoltam, azt felvert tojással lekentem és előmelegített sütőben (200ºC) aranybarnára sütöttem.

A körethez a csicsókákat megpucoltam, hasábokra vágtam és vaj-olaj keverékén megsütöttem. Nem lesz olyan ropogós, mint  a krumpli, de izgalmas ízével feldobja az ételt.

Olyat kaptam, nyulat fogtam….

zoldseges_nyul_II

Még múlt héten keresett meg egy kedves hölgy, hogy szívesen adnának egy adag nyúlhúst kipróbálásra. Bevallom, nagyon megörültem, hiszen gyermekkoromban rendszeresen vágtak a nagyszüleim nyulat és sokszor került hétvégenként asztalra. (Sőt egyszer egy nyúlfarkat el is kuncsorogtam nagyapámtól – csak éppen kicsontozni felejtette el…. Egy idő múlva igen büdös volt a szobámban :-)  )

Emlékszem a tesóm is rendszerint vadas nyulat rendelt a szülinapjára (persze tizenévesen az egész éjszakai bulizás után aztán volt, hogy nem evett az ünnepi ebédből, emlékszel, Tücs???) amit persze édesanyám istenien készített.

Egy ideje sajnos már nem jutottunk nyúlhúshoz – valahogy eszembe sem jutott, hogy bizonyára azt is lehet venni jobb henteseknél – így nagyon megörültem a lehetőségnek.

És előttem volt a nagy próbatéttel: olyan formában elkészíteni, hogy Férj is megegye – eddig ugyanis mereven elzárkózott a nyúlhús fogyasztása elől. Pedig – és lehet, hogy ezzel nem leszek túl népszerű – szerintem a nyúlhús kifejezetten finom. A csirkével ellentétben sokkal zamatosabb, szaftosabb és mint az a Gasztrabbit honlapon olvashatjuk, fehérjében gazdag és egészséges is.

Az egész nyúl darabolásánál jól jöttek a Csillagánizs Főzőiskola húsos estjénél tanultak (ott is szétbontottunk egy egészet) és végül az összes darab egy zöldséges, mustáros egytálételbe került. Az elején az összes húsdarabot jó alaposan átpirítottam, majd a zöldségekkel együtt a sütőben puhára pároltam – így nagyon klassz, szaftos maradt. És az uram is megette :-)

zoldseges_nyul_I1

Zöldséges, mustáros nyúl

1 egész nyúl

liszt

4-5 ek olaj

2 nagy póréhagyma

1 szál szárzeller, szeletelve

4 nagyobbacska sárgarépa, felkarikázva

3 gerezd fokhagyma, apróra vágva

só, bors

kakukkfű

rozmaring

1 szegfűszeg

2 ek zsálya

2 ek koriander mag

2,5 dl száraz fehérbor (nálam Szabó Gyula bácsi hegyaljai Furmintja)

5 dl alaplé

1-2 evőkanál Dijoni mustár

1 nagy köteg friss petrezselyem, apróra vágva

A nyúldarabokat szárazra törölgettem, sóval borssal megszórtam, majd lisztbe forgattam. Az olaj felét egy serpenyőben megmelegítettem (érdemes olyat használni, amit később a sütőbe is be tudunk tenni) és a húsdarabokat alaposan átpirítottam rajta.

A husit papírtörölközőre szedtem majd félretettem. A maradék olajat a serpenyőbe öntöttem, ment rá a hosszában kettészelt, majd félkarikákra vágott póréhagyma, a fokhagyma és a koriander. Kevergetve pár percig sütöttem, majd hozzáadtam a répát és a zellerszárat is. A zsályát is belekeverve jó alaposan összeforgattam.

A lángot nagyobbra véve hozzáöntöttem a bort, felkapargattam az esetlegesen leragadt darabkákat a serpenyő aljáról és a felére beforraltam a levet.

Végül a nyúldarabokat  és a többi fűszert is beletettem, az alaplével felöntöttem, letakartam és előmelegített (170 ºC) sütőbe toltam.

Nekem valamivel több mint egy óra kellett, hogy jó puha legyen a hús.

Ekkor a tűzhelyen még forraltam egyet (soknak találtam a levet), belekevertem a mustárt, megszórtam a petrezselyemmel és mehetett is az asztalra.

Jó szokásomhoz híven picit előfőzött, majd sütőben ropogósra sütött krumpli ment mellé (mit tegyek, ez az aktuális kedvenc).

Az ötletet innen merítettem.