Andrea barátnőm zengedezett bizonyos biopiaci csicsókás süteményről, majd emlékeit felidézve reprodukálta a finomságot és a recepttel együtt néhány kóstolnivaló darabot is rámhagyományozott. Bevallom nem adtam belőle senkinek.

És most végre egyszerre volt itthon csicsókám és szilvalekvárom, sőt egy ravioli-gyártó készséget is beszereztem, úgyhogy persze muszáj volt nekem is kipróbálnom. Az eredmény megosztotta a családot – a gyerekeknek egyáltalán nem ízlett, viszont legnagyobb meglepetésemre Férj rögtön csatlakozott hozzám a rajongói táborba.

Az összeállítás meglehetősen egyszerű és a csicsókától meg a dióolajtól kap egy egészen különleges ízt, amit a cukor nélkül főzött, igazi, sűrű szilvalekvár tökéletesen kiegészít. Akár reggelire is tökéletes.

Csicsókás-szilvalekváros papucs

200 g csicsóka lereszelve (nagyon apróra)

150 g finomliszt

175 g rozsliszt

1 tojás

50 g dióolaj

2 ek nádcukor

csipet só

1 kk szódabikarbóna

A csicsókát egészen kis lyukú reszelőn (ál-Microplane) lereszeltem, majd összekevertem a többi hozzávalóval. A liszt mennyisége csak körülbelüli, mert menet közben is szórtam még hozzá, lényeg, hogy jól lehessen nyújtani.

Szóval alaposan lisztezett felületen kinyújtottam, a ravioli-készítővel köröket vágtam belőle (egy pogácsaszaggató is megteszi), egy-egy kávéskanálnyi szilvalekvárt tettem a közepébe és összenyomtam. Ha nincs ilyen célszerszámunk, egyszerűen nyomkodjuk össze a tészta széleit.

180 ºC-on 25 percig sütöttem.