Nem tehetek róla, de ennek a levesnek a nevéről mindig Nancy Botwin jut eszembe a remekWeedsből, akit ezek szerint Cékla Nancynek hívták. A sorozat maga alapból is szórakoztató, ezzel a kis adalékkal még inkább.
A botwinka egyébként a lengyel nyelvben egyaránt jelöli a bébicéklát illetve az ebből készült levest, amibe a zöldség szőröstül-bőröstül, azaz levelestől, szárastól belekerül.
Először Andrea barátnőm vendégelt meg ezzel a finomsággal, ahol rácsodálkoztam, milyen gyönyörűségesen szépek a cékla levelei. Úgyhogy mikor apósom kertjében megláttam őket, muszáj volt kuncsorognom belőle egy adagot. Ezek még nagyon zsenge levelek voltak, diónyi céklákkal, úgyhogy azt külön vettem hozzá, de természetesen aki van olyan szerencsés és bébicéklához jut (állítólag a biopiacon szokott lenni), az használja nyugodtan.
Alapvetően Zsófi receptjéből indultam ki, és tapasztalataim szerint hidegen és melegen is egyaránt nagyon finom – a fantasztikus színéről nem is beszélve!!
Botwinka – azaz lengyel céklaleves
4-5 közepes méretű cékla
2 nagy marék zsenge céklalevél
1 liter alaplé
egy kis doboz tejföl
só, bors
kapor
főtt tojás
A céklákat meghámoztam és egész apró csíkokra/kockákra vágtam. Az alaplével együtt feltettem főni és olyan 30-35 perc alatt szépen meg is puhult. A cékla felét kiszedtem, a maradékot pedig összeturmixoltam a lével. Visszatettem a cékladarabokat és hozzáadtam a csíkokra vágott levelet és a feldarabolt szárakat is. Sóval, borssal igazítottam az ízén és forraltam egyet rajta, hogy a levelek is megpuhuljanak Adtam hozzá némi kaprot, majd végezetül a tejfölt is belekevertem.
A keményre főtt tojásokat félbevágtam, és azzal tálaltam a levest.
